Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Horváth Tamás - Tóth-Barbalics Veronika - Vincze Petronella: Muzeális könyvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Archív Gyűjteményében
végzett szerző több megye táblabírája, országgyűlési követ és az 1820-as években Pálffy József és Antal herceg hitbizományi uradalmainak „teljes hatalmú kormányzója” volt. Lacsny Miklós 1829-ben, nyugdíjba vonulása után, Magyarország első répacukorüzemcit hozta létre Nagyfödémesen (Pozsony vármegye) és Bátorkeszin (Esztergom vármegye).107 A könyv 1826-ban Pozsonyban jelent meg, és 1844-ben bővítve, átdolgozva magyar és német nyelven újra kiadták.108 A szerző könyvét Pálffy József hercegnek ajánlotta. Müvét saját birtokigazgatási tapasztalatai alapján írta. A könyvet az uradalmak tisztviselői kézikönyvként forgathatták. Kis mérete is elősegíthette ezt. Öt részből és mellékletekből áll. Az első rész a mezei gazdaságról, második a jobbágyok szolgálatbeli kötelességeiről, a haszonbérleti jövedelmekről és épületekről, a harmadik az úriszékről, negyedik a tisztviselők kötelességeiről, ötödik az erdőművelésről szól. A mellékletek négy jogszabályt, valamint egy, a számvevőknek szolgáló oktatást tartalmaznak. A könyvben általános tanácsok keverednek a Pálffy uradalmak tisztségviselőinek kiadott utasításokkal. Az általunk fentebb említett kereskedelmi ügyvitel jól tetten érhető ott, hogy az első részben felsorolt jegyzőkönyvek számozása A-tól Z-ig terjed. A könyv formájáról a következőket lehet leírni: A könyv négyrét hajtott merített papírra készült. Kötése eredeti félbőr kötés, gerincén fejnél, lábnál és a címkemező alatt, felett aranyozott minta a gerinccel merőleges léniamintázat, lábnál egyes bélyegző talán urna aranyozott rajza, a bőr sarkok és a gerinc szélein szakadozott, a borítópapír egyszínű, fekete márványmintás, kissé kopott. Lacsny Miklós könyve 1979-ben került könyvtárunk állományába. Csorba András Vezér a természetesen mívelt mezei gazdálkodásra című könyve 1834-ben jelent meg (6. kép).109 A szerzőről keveset tudni, Szinnyei József életrajzgyüjtcménye szerint gazdatiszt volt Egerben és az 1830—1840-es években gazdasági cikkeket írt a Tudományos Gyűjteménybe, a Társalkodóba, és a Magyar Gazdába.110 111 Könyve előszavában kárhoztatja a korábbi gazdasági írókat, mivel azok sokszor üres elméleteket írtak le, és a gyakorlatot nem igazították a magyar földhöz. Balásházy Jánost, Pethe Ferencet és Nagyváthy Jánost egyaránt kritikával illeti. Saját munkájáról megjegyzi, hogy hiányos, idő előtt jelent meg.1" A 244 oldalas könyv két nagy részből és a toldalékból áll. Az első rész növénytermesztésről, a második a juhtenyésztésről szól. A könyv majdnem 60%-át kitevő növénytermesztés részben a szerző a szántóföldi növények, hüvelyesek és gyökérnövények, valamint az „ehető vetemények” termesztéséről ír. Egyes növényeknél (pl. búza) leírja az akkortájt termesztett fajtákat, van ahol kitér a betegségeikre, a köztük előforduló gyomnövényekre is (pl. a rozs esetében). Az ehető 107Borbély Ákos - Monory Zénó Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar. Bp. 2013. 61-62. ,08Pálmány Béla: Lacsny Miklós. In: Magyar agrártörténeti életrajzok II. köt. 338. 109 Csorba András: Vezér a természetesen mívelt mezei gazdálkodásra, egy toldalékkal a gazdasági tisztek neveléséről és formálásáról. Pesten 1834. (C 10684) "“Csorba András. In: Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. II. köt. 427. 111 Csorba A.: Vezér a természetesen mívelt mezei gazdálkodásra I III. 280
