Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban

eltérően itt egyetlen tornyának formája a pécsi dóméval rokonította,17 8 aranyozott oszlopföi viszont már a jáki temploménak másolatai voltak. A háromhajós kápolna apszisát arany alapú mozaikot utánzó festmény díszítette, melyen középen Krisztus áldó alakja állt. Mellette egy-egy angyal: egyik a Szent Koronát, a másik a hit fényét jelképező gyertyát tartotta. Kiállításként a kiállításban: az „üvegszekrényekben felhalmozott Árpádkori kincsek és régiségek, melyek közül több, szent István királyunkra vonatkozván, ercklycszámba megy, az egyházi szerelvények sorozata pedig éppen e kápolnában legméltóbb helyén van”.lx

A Jáki kápolna üvegablakai közül kettőnek az ábráját közölte Róth Miksa az Üvegfestészetek mintakönyve I. című, 1896-ban kiadott reklámfüzetében. A címlap utáni színes rajz a Jáki kápolna apszisának középső főablaka, amelynek körvonalai egész világosan kivehetők a Czobor és Szalay által szerkesztett műben.19 Az a jelenet látható itt, amelyben a lenti, nagyobbik térdeplő alak (Szent István) oldalt leomló, bő palástban felajánlja a magyar koronát a fent lebegő, felhőfodrokkal körülvett Szűz Máriának, akinek bal karján ül a gyermek Jézus, kezében az országalmával. A kép témáját igazolja az a tény is, hogy az apszist megelőző árkád egyik ívén a Hartvik-legcndából vett idézet szerepelt: „Vala pedig a király igaz és hű férfiú minden cselekedeteiben, Isten iránt teljesen odaadó, ki magát országával együtt, fogadalom- és felajánlással Isten anyjának, a boldogságos szűz Máriának védelme alá emyedetlen imáival helyezé”.20

A bal mellékhajó ablaka (ahogy a felvételen látszik) geometrikus mintákat hordozott, de a fotón már nem kivehetően ugyancsak az apszis dísze volt Róth fentebb említett mintakönyvében egy másik közölt üvegablaka, amely Szent Erzsébetet ábrázolja, amint az a szimbolikájából és a lent kiírt szövegből kitűnik:

17 Egyébként az ezredéves kiállítás tervpályázatának második fordulójára Schickedanz Albert még hangsúlyosabban komponálta bele a Történelmi Főcsoport román kori részének tervrajzába a pécsi dóm egyes elemeit. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Tervtár: T 7.Schickedanz- Herzog hagyaték. No. 5/1-27. „A millennáris történeti kiállítás épületének tervei. Ezredéves történetünk/ezredévre remény nekünk! [ 1895]” jeligével. „A templom és kolostor távlati rajza kívülről”. Belső berendezési terveiből az ezredéves kiállítás és a végleges épület építése során is sok megvalósult. Máthé Eszter: Az 1896-os ezredéves kiállítás Történelmi Főcsoportjának román épületegyüttese. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, BA szakdolgozat. Témavezető: Rozsnyai József. 2014. 11,20 és 92. (Kézirat - MMgMK, MD. Lelt. sz. n.)

l8Kőváry László: A millenium lefolyásának története és a millenáris emlékalkotások. Budapest, Athenaeum, 1897. 258- 259. A kiállított tárgyak részletes, egyenkénti leírása olvasható: Az 1896- iki Ezredéves Országos Kiállítás. A Történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. I. füzet. Román és csúcsíves épület. Kiad. A Történelmi Főcsoport Igazgatósága. Kosmos Műintézet, Budapest 1896. 1-150.

19 Szerk. Czobor Béla Szalay Imre: Magyarország történeti emlékei... Árpádok kora. A román épület-csoport, 28. kép.

2llErdy János, dr. museumi őr (átírta és fordította): Szent István első magyar király’ életirata Hartvik regensburgi püspök szerint a Magyar Nemzeti Museumban őrzött frankfurti codexből. Kiad. Szent István Társ. Ny. Herz János’ nyomdájában. Pest, 1854. XII. fejezet. 17. oldal. Czobor Béla - Szalay Imre (szerk.): Magyarország történeti emlékei... 32. (Czobor: Román épület).

25