Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Zubor Ferenc: A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalma és tárgyi emlékei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban (1882-1918)
galambtartókra, valamint röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztőkre csoportosuló szervezeti szegmentáltsága. A különválás után a javarészt fővárosra koncentrálódó röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztőket rövid ideig az Óváry József elnöklete alatt tevékenykedő Budapesti Galambkedvelők Köre tömörítette, amely megalakulásának pillanatától igyekezett - kevés sikerrel - a vidéki tenyésztőket is a szervezet keretei közé terelni.54 A Budapesti Galambkedvelők Köre 1903 decemberében szerveződött újjá Országos Galambtenyésztési Egyesületként, és ezzel az elnevezéssel 1908 januárjáig folytatta tevékenységét. Tagjai között ott találjuk az eredetileg szintén orvos végzettségű Vörös Richard elnököt, a szervezet igazgatóját és díszelnökét Parthay Gézát, de az egyesület tagjainak névsorában föltűnik Pöltl Ferenc, Zsupán Kálmán, Rómay Árpád és Trenka János neve is. A magyar röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztőket országos hatókörrel összefogó szervezet létrehozására azonban még éveket várni kellett. Az egyesület a néhány tucat galambkedvelő tagdíjából és felajánlásaiból tudta magát fenntartani. A tervezett kiállításokra és egyéb rendezvényekre a tagok felajánlására szorítkozó pénzalapot igyekezett elkülöníteni. A röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztők fenti közössége a kezdeti időszakban a Baross tér 6. szám alatti Magyar Alföld vendéglőben tartotta üléseit. Az egyesület tagjait többnyire baráti szálak kötötték össze és közösségi életük főleg társas vacsorák és vásárok rendezésében, galambárverésekben, szakcikkek felolvasásában, valamint dúclátogatásokban öltött testet. Összejöveteleik célja természetesen az egyesületi élet élénkségének fenntartása, a szervezet holdudvarába tartozó tenyésztők közötti fajtacserék lehetővé tétele, és ezáltal az egyes galambfajták fajtajegyeinek megvitatása volt. Az 1904 októberében Aradon megrendezett első országos galambkiállításon - ahol bemutathatták állományuk legértékesebb darabjait a röp-, dísz- és haszongalamb fajták tenyésztésével foglalkozó galambkedvelők, valamint amelyen a Columbia Postagalamb Sportegyesület, az Újpest-Rákospalotai Galambkedvelők Köre, a Kassai Postagalambtenyésztő Egyesület, illetve az aradi tenyésztők vettek részt - az Országos Galambtenyésztési Egyesület is képviseltette magát.55 A századforduló utáni években is megvoltak már a röp-, dísz- és haszongalamb fajták kiváló magyar tenyésztői. Közülük mindenekelőtt Winkler János, Sulzberger Ignácz, Parthay Géza, Pöltl Ferenc, Pöltl József56 - a Pöltl-féle magasröptű röpgólyás kitenyésztői -, Trenka János, Sáska Gedeon, Pachmann István, Gerhardt Rezső, Ondrejkovics János, Ábrahám S4Az egyesület 1902 decemberében már sikeresen vett részt tizenöt tagjának csaknem huszonhárom galambfajtájával egy baromfi- és galambbemutatón. Taglétszáma rövid fennállása alatt nemigen haladta meg a 40-50 főt, de meghatározó tagjainak - mint Humayer Sándor, Fleischinger Ignác, Sztankó Sándor szakcikkeivel rendszeresen találkozunk a Szárnyasaink című lap 1902 1903-as évfolyamainak hasábjain. 55 Az 1904. évi országos galambkiállítás programja. In: Szárnyasaink 19. (1904: 19. sz.) 229. 56Hostnik Tibor: A Pöltl testvérekről és a „Röpgólyásról”. In: Galamb és kisállat magazin 50. (2008: 2. sz.) 14-15. 1 245 T 1
