Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Takáts Rózsa: Róth Miksa üvegművész működése a budapesti Vajdahunyadvárban
jutunk, mely a pécsi dóm kápolnáihoz hasonlón gazdagon polychromirozott s mezőkre osztott famcnnyezettel bír. Három hatalmas ablak világítja meg a termet, melyek üvegfestmenyei a magyar történelem ugyanannyi kimagasló eseményét ábrázolják. Az egyiken azon jelenetet látjuk, a mint Asztrik érsek szent Istvánnak II. Szilveszter pápától a koronát hozza s ünnepélyesen átnyújtja a fejedelemnek. A másikon Magyarország magna chartájának, az arany bullának kiadása ábrázoltatik, a mint II. Endre királyunk alattvalóinak ezt a híres szabadság-levelet, mely alkotmányunknak ma is alapja, átadja. A harmadik üvegfestményen Nagy Lajos királyunk látható tudósoktól és művészektől környezve”.8 Tehát a legkorábban elkészült, Szent Istvánt és Asztrikot ábrázoló mellett végül más-más történelmi jelenetet választott Róth a két további ablak témájának. A kortárs értékelések (Czobor Béla, Györgyi Kálmán) tanúsága szerint „Magyar szent királyokról készült sorozata tökéletesen belesimult a hazai historizáló hagyományba”.9 Bálint Zoltán szinte egyidejűleg megjelent müvében az épület architektúrájának elemzésekor a megvalósult ablakokat dicsérő jelzőkkel írta le: „A helyiséget egy hármas ablak világítja meg, melynek Roth Miksa üvegfestőnk művészi tudását dicsérő üvegfestményei csak megtörve bocsátják be a nap fényét. A festmények történeti jeleneteket ábrázolnak Szent István, II. Endre és Nagy Lajos királyaink életéből”.10 Később pedig a király pihenőszobájának berendezésénél ő is említi: „Ablakai szintén gazdag festésűek és csak megtört fényt bocsátanak keresztül”.11 A történelmi főcsoport épületeiről a leghitelesebb forrásunk, Alpár Ignác 1897-ben publikált leírásában külön kiemelte Róth Miksa munkáját: A román épület úgynevezett várótermének12 „egyik hosszú falán három nagy ablakon át “A megvalósult épületben Szent László és Szent Margit alakja helyett II. Endre és Nagy Lajos királyok életéből vett témákat dolgozott fel Róth Miksa. Czobor Béla Szalay Imre (szerk.): Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Bp., Homyánszky ny. 1897-1901. 'Geller Katalin: Róth Miksa (1865-1944) a magyar Üvegablak-művészet fénykora. In: Művészettörténeti Értesítő 29. évfolyam (1980) 2. sz. Kutatás rovat. 154. oldalon az 5. számú lábjegyzet. Ahogy itt írja: „A millenniumi kiállítás kritikusai kiemelték [Róthot] a többi üvegfestő mester Kratzmann Ede, Forgó J. és társa, Ligeti Sándor, Pór Sándor közül”. Czobor Béla és Györgyi Kálmán pozitív véleményét lásd Czobor B.: Az iparművészet 1895-ben. Kiad. a Magyar Iparművészeti Társulat. Bp. 1896. (Franklin Társ.) Szerk. Ráth György. Szerkesztőtárs Györgyi Kálmán. Bp. 1897. Erős kritikával említik: Csizik Gyula: Az üvegfestés. In: Az iparművészet 1896-ban, 1897. 185, 188. Rosch Gábor előbbi forrás alapján alkotott - véleménye szerint a román királyi váróterem környezetéből „leginkább kirítak [...] Róth Miksa színes, szecesszióba hajló ólomüveg ablakai, noha történeti jeleneteket ábrázoltak”. Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete, Enciklopédia K. Bp. 2005. 53. '"Bálint Zoltán: Az ezredéves kiállítás architektúrája, Schroll Antal és Tsa, Bécs 1897. 33. 11 Uo. 12 „ ... egyoldali az előszobából nyílik, más oldalt a kolostorudvarból közvetetlenűl közelíthető meg. Tizenegy méter hosszú, hat és fél méter széles, négyszögű, magas helyiség ez”. Alpár Ignác: 23
