Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
Klára lett. Halála után a város és a homonnai kastély fel lett osztva két lánya közt, egyikük gróf Csáky felesége lett, a másik a holland küldött, gróf Van Dernáthé. Azóta több mint egy évszázadra Homonnának két földesura volt, a Csáky és a Van Dernáth grófok.3 A 17. század végével a mezőgazdaság képezte a mezővároska fő gazdasági irányzatát, kevésbé az uradalmi majorság. A föld termékeny volt, a határ az alacsonyabban, de a magasabban fekvő térségeiben is elterjedt. Termeltek rajta rozst, tavaszi és vegyes árpát, hajdinát, zabot, borsót és lencsét. A házi állatok közül szarvasmarhát, lovakat, kecskéket és bárányokat tartottak.4 A jobbágyok kötelességei a 17. század utolsó harmadában megnőttek. A földesúmak minden jobbágy árendát fizetett 800 forint értékben. További 500 forintot az ungvári jezsuitáknak fizettek (akik eredetileg Homonnán székeltek). Az államnak járó kötelezettség - beleszámítva a porciókat a katonaságnak - szintén 500 forintot tett ki. Azon felül a hidakat és utakat voltak kötelesek fenntartani, az iparosoknak kötelező volt az uradalomnak a szükséges iparcikkeket legyártani, illetve a mészárosoknak évente 500 font húst kellett adományozni.5 Ezek az adók az egyes telkek közt voltak arányosan felosztva. Az egész telkesek Szent György napján 75 dénárt, a fél telkesek 50, a negyed telkesek 25 és a nyolcad telkesek 12,5 dénárt fizettek. Együttesen a megtermelt gabona, árpa, zab, bor és disznók tizedét is. A kitermelt borból évenként négy hordót vagy 40 forintot fizettek. Azonkívül Szent György napjától Mihály-napig kötelező volt urasági bort vásárolni.6 A jobbágyi kötelességek növekedése, az állam nagyobb elvárásai bizonyos gazdasági konszolidációra mutatnak a mezővárosban. Az urbáriumból nyilvánvaló az uradalmi gazdaságon dolgozó zsellérek számának növekedése. A majorság a városka határában terült el, a volt Drugeth-kastély bal oldalán. Rajta 16 fa épület állt, és hozzá tartoztak terjedelmes mezők, rétek és legelők. Évenként a hozamok 223 köböl rozst, 115 köböl árpát, 139 köböl zabot, hét köböl borsót és négy köböl lencsét tettek ki. A majorsági gazdaságban a zsellérek 11 ökröt és 32 tehenet neveltek. A magashegyi legelőkön összesen 574 kecskét és bárányt legeltettek.7 A majorság része volt további mezőgazdasági föld és más gazdasági épületek a városkában. A kastély bejárata előtt az urasági kert terült el, ahol nem mezőgazdasági növényeket termesztettek. Vele szemben volt a vizesárok, amely hal3Réz L., 101 -102. 4 Státny archív (SA) Presov, DH (Drugeth Humenné), 280: Homonnai uradalom urbáriuma, Varanó és Kisvárda 1703 évéből. 5 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 280: Homonnai uradalom urbáriuma, Varanó és Kisvárda 1703 évéből. 6 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 279: Homonnai uradalom urbáriuma, Varanó és Kisvárda 1703 évéből. 7 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 280: Homonnai uradalom urbáriuma, Varanó és Kisvárda 1703 évéből. 164
