Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozsvári kora újkori sütőházak

feljegyzésre méltónak tartottak. Sajnos nem bővelkedünk ezzel a forrástípussal sem, hiszen az ilyen leltárak csak ritkán maradtak ránk.

Az 1601-ben a Szentlélek ispotály javairól készült invcntárium szerint az Óvári sütöházban egy jó, öreg üstöt, 19 teknöt, két jó és egy hitvány mustrogot (teknő), egy csapalja bocskát, egy jó öreg csebret, egy sajtárt, 17 szitát (egy rossz belőlük) és egy gyúrni való öreg asztalt vettek számba.35 A Király utcai sütőházban négy mustrog teknöt, egy kisebb mustrog teknöt, egy hitvány teknöt, hét apró teknöt, tíz jó szitát, ezek közül négy hitványabbat, egy vasüstöt, egy vasas vedret láncostól, egy asztalt lábastól, egy csapalja bocskát, egy öreg csebret, egy jó sajtárt és egy gyúrni való asztalt találtak a leltározók.36 A felsorolt leltári tárgyak némelyikét (sziták, teknők, bocskák) időről időre a vásárlási listán megtaláljuk, ugyanis a sütödének a fogyóeszközei közé tartoztak.37

A sütőházakban a sütőasszonyok által beszerzett, valamint a város polgárai által behozott lisztből készítették a különböző péktermékeket (cipókat, kenyereket, zsemléket, kalácsokat), a berendezés és pékség használatáért vámkenyereket szolgáltak be az ispotály számára. A Szentlélek ispotályba bevételezett vámkenyerek egy részét az ott lakók, valamint az ispotálymester élelmezésére fordították, a felesleget pedig pénzzé tették, eladták, és az ebből jövő jövedelem nem túl magas, de folyamatos bevételt jelentett.38

A Szent Erzsébetnek is volt saját sütőháza, de ott többnyire a saját malmaiban őrölt lisztből csak saját használatra készült kenyér. Ez esetben nem azt jegyezték fel, hogy hány kenyeret sütöttek, hanem azt, hogy mennyi lisztet használtak erre a célra.39 Ez a sütőház az 1591-ben lejegyzett inventárium szerint a Szamos szélén állt, bizonyára az ispotályháztól nem messze, és itt számos teknő, szám szerint 18, ebből egy öreg mustrog, három szita, egy gyakor szita, 12 közszita, középszerű üst, négy veder, négy cseber szolgálta a kenyérsütés folyamatát.40 Ezek azok a keretek, amelyekben a város Szent Erzsébet ispotályában lakó szegények és az ispotálymester háza népe számára készültek a péktermékek. Egy 1599-es számadásban a Magyar utcai fertályban, Lázár Ádám és Stephen Teibel szomszédságában is említést tesznek a Szent Erzsébet ispotály sütőházáról, azonban ez az egyedüli adat nem tudja bizonyítani az ehhez az ispotályhoz köthető sütödét.41 Mindezek mellett a Felsőnek is nevezett Szent Erzsébet ispotály gazdag számadásai mélyen hallgatnak a sütőházáról vagy -házairól.

35 Kolozsvári Katolikus Gyűjtőlevéltár, Szent Erzsébet aggmenház fond. Szentlélek ispotály. Inventárium, 1601.

36 Inventárium, 1601.

37Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 32., 36., 139. stb.; 58., 61., 92-94; 171., 182.

38Rüsz-Fogarasi E.: Egy elfeledett intézmény története. 30-36.

39SzE. 47., 93., 99., 127. stb.

40 Kolozsvári Katolikus Gyűjtőlevéltár, Szent Erzsébet aggmenház fond Szent Erzsébet ispotály, Inventárium, 1591.

41 KvSzám, 8A7!. 3-66.

144