Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Varga Zsuzsanna: Egy diszciplína megújulásának tapasztalatai: agrártörténetből rural history

földi piac) miképpen befolyásolta az adott területen a földhasználat módjait, pél­dául az önellátásról a specializálódásra való áttérést. Ez a kötet is a középkortól egészen a 20. századig viszi cl a téma vizsgálatát. A sorozat harmadik kötete egy fontos új fogalmat vezet be, s ez már a címben is kifejezésre jut.14 Az „agrosystem” (agrárrendszer) olyan termelési rendszert je­lent, amely a rurális társadalmak fennmaradása szempontjából fontos ökológiai és társadalmi-gazdasági viszonyokat egyaránt magába foglalja. Annak érdeké­ben, hogy ezek a komplex rendszerek megragadhatók legyenek, a szerzők ki­emelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági munka strukturális és gyakor­lati megszervezésének, mint kétségtelenül a legfontosabb összekötő kapocsnak a termelés és a termelők reprodukciója között. A különböző időszakokat és társa­dalmakat vizsgálva próbálták sorra venni azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyással bírtak a családi gazdaságok rugalmas alkalmazkodására. A negyedik kötet rövidebb periódusra fókuszál: a 18. századtól a 20. századig vizsgálja azt, hogy a nemzetállamok kiépülése során hogyan kezelték a mező­­gazdaságot, s a paraszti társadalom életének mely szegmensei váltak az állami szabályozás terepévé.15 A szerzők különösen nagy figyelmet fordítanak az okta­tás kérdéseire. Az ún. népoktatás struktúráinak kiépülése mellett tanulmányozták az agrárszakoktatás intézményesülését is. Spanyol és portugál kollégák szerkesztették azt a tanulmánykötetet, amely a földtulajdonviszonyok társadalmi, politikai, kulturális beágyazottságát vizsgál­ja különböző korokban és országokban.16 A sorozat első kötetéhez hasonlóan a tulajdonjogok elméletéből indultak ki a szerzők, s azáltal hogy a társadalmi folyamatokat is figyelembe vették, jóval messzebbre jutottak a földtulajdonhoz kötődő intézmények területi sajátosságainak megértése terén. Több kiváló össze­hasonlító tanulmány is foglalkozik a 20. századi strukturális átrendeződésekkel (földreformok, dekollektivizálás). A hatodik kötet a klasszikus agrártörténeti kutatások egyik fő témájára, a ter­meléstörténetre koncentrál.17 Újdonság, hogy a legtöbb fejezet minimum három évszázadot fog át, továbbá az is, hogy többnyire regionális megközelítést alkal­maznak a szerzők, s így vizsgálják például a termelés hatékonyságának alakulá­sát az Ibériai-félszigettől Skandináviáig, a Brit-szigetektől Oroszországig. A sorozat következő darabja jól példázza az agrártörténeti kutatások megújulá­sának lehetséges útjait, hiszen az örökösödési jogszabályokat a családi házassági 14 Erich Landsteiner et al. (ed.): Agrosystems and Labour Relations in European Rural Societies. Brepols, Tumhout 2010. 218 p. 15Nadine Vivier (ed.): The State and Rural Societies Policy and Education in Europe, 1750 2000. Brepols, Tumhout 200., 278 p. 16 Rosa Congost, Rui Santos (ed.): Contexts of Property in Europe. The Social Embeddedness of Property Rights in Land in Historical Perspective. Brepols, Tumhout 2011.285 p. 17 Mats Olsson, Patrick Svensson (ed.): Growth and Stagnation in European Historical Agricul­ture. Brepols, Tumhout 2011.307 p. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom