Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Lázár László: Az erdélyi agrármúlt kutatása és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerepe
éves szakmai oklevelet és ugyanitt két évig (1941-1942) tanársegédként működik. Elfogadta a gyakorlatvezetői kinevezést a Lám Béla professzor által vezetett gépesítési tanszékre. Szibériai fogsága után visszatér Kolozsvárra, a Mezőgazdasági Főiskolára. Gépészmérnöki végzettség nélkül nem maradhatott a Mezőgazdasági Gépesítési Tanszéken, ezért átváltott az állattenyésztésre. Ennek minden részágazatát „végigjárta”. A mezőgazdasági kar állattenyésztési tanszék előadótanára volt 1952-től 1975-ig (nyugdíjazásig). Számos könyve és írása jelent meg, az Erdélyi Gazdában is közölt cikkeket. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Csűrös István a botanika több ágazatát is művelte: florisztika, rendszertan, növénytársulástan (cönológia), növény földrajz, növényökológia, de a legjobban szíve szerint való a cönológia volt, kutatásai során elsősorban ezzel foglalkozott, de a természetvédelem is érdekelte. A csaknem 60 évig folytatott tudományos munkássága alatt több mint 100 szakdolgozatot, egyetemi jegyzetet és könyvet jelentetett meg. Palocsay Zsigmond a város híres kertésze. A neve annyira bevésődött a köztudatba, hogy ma is a kertet Palocsay-kertként emlegetik, bár a neve rég Kertészeti Kutató Állomás. De ki is volt Palocsay Zsigmond? Tűzoltó, vadász, labdarúgó, biológus, növénynemesítő, rajzoló, egyetemi tanár, akadémikus. A kolozsvári kertet és az ott folytatott kutatómunkát olyan magas szintre emelte, hogy csodáiéi messze földről felkeresték. Virág- és gyümölcsnemesítése, szakemberei irányításával az erdélyi gazdaság fénypontja volt. Leginkább a szegfű, a ciklámen, a kardvirág, a rózsa voltak kedvenc virágai, de a paletta sokkal gazdagabban nézett ki. Rózsanemesítő szakembere akkor egy fiatal agrármérnök, Wagner István, ma az Európai Rózsanemesítők Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Palocsay Zsigmond gyönyörű rajzai elkápráztatták az emlékkonferencia hallgatóságát. Bár csak hat osztályt végzett az általános iskolában, odaadásával, virág- és gyümölcsnemesítő készségével, felkérték egyetemi oktatónak. Érdemei elismeréseként a Román Akadémia tagja lett. Sajnos ma a kert az enyészet felé halad, a mai vezetők hanyagsága miatt. Tudományos konferenciák, Magyar Tudomány Napja Erdélyben Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya megalakulása óta, 2004-től szervezi - a Magyar Tudományos Akadémia felhívására és támogatásával - konferenciáját. E konferencia az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának dátumához igazodik (november 21.), a közelebb eső hétvége dátummal. Ilyen alkalommal a tudományos konferencián, a diákságot szeretnénk előtérbe helyezni. Minden évben a konferenciánk egy egyetemen került megrendezésre, így ezek eddig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsváron a Természettudományi Szak, Marosvásárhelyen a Kertészetmémöki Kar vagy Csíkszeredán az Agrár Szak adott otthont. Az idén a Sepsiszentgyörgyi Agrár Szak ad majd otthont. Az elhangzó előadásokat az előző években megjelentettük az EME kiadványában, az Acta Scientiarum Transylvanica, Múzeumi füzetek-118