Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Lázár László: Az erdélyi agrármúlt kutatása és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerepe
lemen Lajos (1877-1963), Szabó T. Attila (1906-1987) és a felsorolás hosszan folytatható. Az idők folyamán az Egyesület több mint 40 tagját választotta soraiba a Magyar Tudományos Akadémia. Kiadványai könyvtárnyi tudományos irodalmat tesznek ki, amely az egyetemes magyar tudományosságot maradandó értékekkel gazdagítja. Ennek elismeréseként az EME 2002-ben Magyar Örökség Dijat kapott. Fennállásának már első évtizedében nagy értékű tudományos gyűjteményt létesített az Egyesület, amelynek alapját gróf Kemény József (1795-1855) és gróf Kemény Sámuel (7-1861) vetette meg. Könyvtára, kézirattára, érem- és régiséggyűjteménye, természettani gyűjteménye s levéltára becses része Erdély történelmi örökségének és természeti kincseinek. A múzeumi anyag rendezésével párhuzamosan elkezdődött a tudományos munka és kialakultak ennek műhelyei, a szakosztályok. Az EME gyűjteményei és a keretében dolgozó tudósok eredményei döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy az egymással versengő városok közül éppen Kolozsvárt hozza létre a magyar kormány 1872-ben az ország második tudományegyetemét (Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem, majd később Ferenc József Tudományegyetem). Nem véletlen, hogy e két intézmény példás együttműködést alakított ki: az EME gyűjteményeit a magyar állam által folyósított meghatározott összegért, tulajdonjoga fenntartásával, a tudományegyetem használatába bocsátotta. Aztán 1894-ben a Mikó-kertet is átadta egyetemi klinikák építésére. Bár voltak időnként megtorpanásai, általában az 1919-es főhatalom-változásig az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyamatosan szolgálta a megalakulásakor kitűzött feladatait. A főhatalom-változás azonban az Egyesületet több vonatkozásban is súlyos helyzet elé állította. Csak sokévi küzdelem után sikerült a román államtól a működési engedélyt megszerezni; elmaradt az anyagi támogatás is, mert az EME tudományos gyűjteményeinek használatáért járó bérleti díjat sem a román állam, sem a magyar egyetem helyét elfoglaló román egyetem nem volt hajlandó folyósítani. A román állami és egyetemi intézmények a következő EME vagyont vették át: 120 000 kötetes könyvtárát, az alapítás óta gyűjtött gazdag, családi és intézményi letéteket tartalmazó levéltárát, a 35 000 darabból álló régiségtárát, több mint 20 000 darabot számláló éremgyűjteményét, 1554 darabot kitevő néprajzi anyagát, a 64 839 tételt magában foglaló állattani tárát, a még gazdagabb növénygyűjteményt és a 73 227 darabra rugó ásvány- és földtani gyűjteményt. Ez volt akkor Erdélyben a legnagyobb tudományos gyűjtemény, amelyet az EME alapitása óta, nagyrészt az erdélyi magyarság áldozatkészségére alapozva, kitartó munkával gyűjtött össze. A román állami hatóságokkal nem sikerült ugyan egyezségre jutni a tárak helyzetéről, de azok biztonságát s kezelésük szakszerűségét a román egyetemi tanárok egy-két kivétellel igyekeztek fenntartani. Az EME vezetőségét semmilyen nehézség nem tántoríthatta el attól, hogy megvédje az Egyesület önállóságát s ragaszkodjék jogos tulajdonaihoz. Emellett gyakorolta a tárak feletti ellenőrzési jogát.
