Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
összhang nélkül kiabáló tüntetők hangja jellegzetes hangzavarrá állt össze, amit a tüntetésekről szóló beszámolók a zaj, lárma, zúgás szavakkal írtak körül. A balkányi állami gazdaság kombájnvezetőjét, aki Biriben az aratás idején éjszakánként a tanácsháza közelében álló kombájn mellett aludt, 10-én reggel a tüntetés hangjai ébresztették fel: „...össze-vissza kiabáltak, káromkodtak, szitkozódtak.”64 Mit kiabáltak a tüntetők? A tüntetés elsődleges célja a belépési nyilatkozat viszszakövetelése volt. Emellett azonban az emberek kimondták, kikiabálták sérelmeiket, indulataikat, a helyi hatalomról és általában a kommunista rendszerről alkotott véleményüket. A tömeg részeként megszólaló egyéneket most nem némították el azok a gátlások, azok az önvédelmi reflexek, amelyek normális körülmények között bennük működtek. A tömegben eltűnő „racionális” egyén sok hasonlóságot mutat a részeg emberrel, nem véletlen tehát, hogy később az ÁVH elé kerülő és „rendszerellenes” kijelentésekkel vádolt emberek feltűnően sokszor védekeztek azzal, hogy ittasak voltak. Az egyik biri vádlott például a következőt mondta: „...nem emlékszem vissza [a tanúk által előadottakra], mivel a lázadást megelőzően a szövetkezeti vendéglőben 2 féldeci rumot fogyasztottam el, amely megártott.”65 A tüntetők kijelentései arról szóltak, hogy a helyi hatalom rajtuk élősködő képviselői hogyan tették tönkre őket. Ezt a tartalmat azonban különféle módon, többféle megfogalmazásban, községenként néha azonos nyelvi formába öntve mondták el. A nyírbátori idősebb Pócsik Kálmán például azzal a nyelvi ötlettel fejezte ki a helyi hatalom jelképes figurájáról, Farkas Istvánról, a volt tanácselnökről véleményét, hogy neve után a ragadozó állat66 képében jelenítette meg: „Beismerem, hogy július 8-án szerdán este... magamból kikelve kiabáltam Farkas Istvánnak... »Nem hiába, farkas voltál, megnyúztál bennünket, tönkre tettetek, elszedtetek mindenünket, gazemberek vagytok«.”67 A nyírbátori tüntetők kijelentéseinek központi motívuma a táplálkozás, az evés, az étel. A fent idézett szöveg folytatásában Pócsik is, amikor a vezetők parazita életmódjáról akar beszélni, a „mindennapi betevő” megszerzéséről szól: „Szidtam őket, hogy az istenit ennek a sok ingyenélőnek, akik helyett mink dolgozunk, mindenki keressen magának kenyeret, mink nem dolgozunk nektek tovább.”68 A hatalom és a kisemmizett parasztok ellentétét mások is az „éhező mi” és a „jóllakott ti” szembeállításával mutatják be: „Amit beadunk is tik eszitek meg, mi meg éhezünk...”69 ,,[E]lszedtetel< tőlünk mindent, de majd most már mi leszünk az urak, eddig ti ettetek meg mindent, de nem sokáig esztek, mert az éjjel elteszünk benneteket láb alól.”70 A kilátásba helyezett szerepcsere, amikor az éhezők felülkerekednek a jóllakottak fölött, Farkas István „fogva tárásával” egy rövid időre beteljesedni is látszott. A tüntetés során azzal fenyegették meg ugyanis Farkast, hogy ameddig nem adja ki a belépési nyilatkozatokat, nem engedik ki a csoportirodából. Fogsága pedig éhezéssel jár: „Nem bánjuk, ha éhen döglessz is, mi idehozatjuk magunknak 64 ÄBTL V-108624.47. Szilágyi Sándor tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Biri, 1953. júl. 12. 65 Uo. 70. C. Papp György gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyve, Nyíregyháza,1953. júl. 16. 66 A farkas elsősorban a vadság, a rablásvágy megtestesítője. A kereszténység felfogásában az ördög egyik alakja, amely a juhoknak tekintett hívőket akarja elragadni. Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András- Szemadán György: Jelképtár. Bp. 1988. 63. 67 ÁBTL V-105925. 22. Feljegyzés id. Pócsik Kálmán kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 13. 68 Uo. 69 Uo. 46. Farkas István tanú kihallgatási jegyzőkönyve Nyírbátor, 1953. júl. 10. 70 Uo. 40. Tarpai László tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Nyírbátor, 1953. júl. 10. 261
