Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése

és németül). Nemzetközi körökben is ismert volt intézmény- és eseményszervezői készségéről. 1890-1895 között az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, 1894-től a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle szerkesztője, majd 1900-tól 1903-ig a magyar kormány gazdasági szaktudósítójaként (Royal Hungarian agricultural commissioner) Washingtonban élt. Az 1895. évi nemzetközi gazdakongresszus előkészítője és titkára volt, emellett részt vett a római nemzetközi mezőgazdasági intézet életre hívásában is. A Magyar Külügyi Társaság létesítésének egyik ötletadója és megszervezője. A budapesti mezőgazdasági múzeum alapításakor általa végzett első berendezésének és 1923-tól - múzeumigazgatóvá történt kinevezése után - működtetésének is rendelkezett minden tapasztalatával.3

Egyiptomban sok változás volt a múzeumlétesítés éveiben. Csak néhányat kiemelve a történésekből: a Nílus vizének az „elosztása” zajlott, ami nem kevés feszültséggel járt.4 Nemzetközi pénzügyi ellenőrző bizottság (az úgynevezett La Commission de la Dette Publique d’Égypte) működött a gazdasági válság kezelésére.5 1929. december 31-én lemondott a kormány. 1930-ban a király új alkotmányt adott az országnak. 1931-ben választások voltak. A Paikert kairói megbízatása körüli események rövid időszakában (1929-1932) négy külügyminiszter és négy földművelésügyi miniszter váltotta egymást.6 Adminisztratív szempontból sem volt egyszerű az ügyintézés: a magyar földművelésügyi minisztérium a külügyminisztériumon, annak berni követén keresztül érte el a kairói tiszteletbeli konzult, aki a helyi külügyminisztériumon keresztül érhette el a földművelésügyi minisztériumot és fordítva.

A kairói múzeumalapítás történéseit röviden az alábbi módon foglalhatjuk össze: I. Fuad király még hercegként, az első világháború előtt járt a budapesti múzeum-3 Seprősi Paikert Alajos (1866-1948) az OMGE korábbi titkáraként tagja lett már annak a bizottságnak is, amelyet Darányi Ignác, földművelési miniszter még az Ezredéves kiállítás fennállása idején megbízott azzal, tegyen neki javaslatot, hogy a különböző kiállítási csarnokokban kiállított tárgyakból melyek kaphatnának helyet a szervezendő mezőgazdasági múzeumban. Az ezzel kapcsolatban az OMGE-hez intézett miniszteri leirat szövegét ld. Köztelek 6. évf. 52. szám, 1896. június 27. 930. A létesítendő gazdasági múzeum ügyeinek intézésére egy „múzeumelőkészítő bizottságot” hoztak létre Balás Árpád elnökletével. Paikert Alajos miniszteri megbízottként - többek között - a bizottság tanácskozásain készült jegyzőkönyvek vezetését, a millenniumi kiállításról begyűjtött tárgyak ideiglenes elhelyezését, valamint a rendelkezésre álló keret terhére további tárgyak beszerzését végezte. A múzeum ünnepélyes megalapítását követően a miniszter Balás Árpádot a múzeum igazgatójává, Paikertet a múzeum kusztorává (azaz a múzeumőrévé, ma úgy mondanánk, muzeológussá) nevezte ki. Balás Árpád: M. kir. mezőgazdasági múzeum. In: Köztelek 7. évf. 103-104. sz. 1806-1814, 1807-1809. Paikert szervezőtevékenységéről többek közt Jeszenszky Pál is elismerően nyilatkozott, aki megjegyezte: „[Paikert] a rábízott feladatnak valóban elismerésre méltó szakértelemmel s buzgalommal felelt meg s az ő érdeme, hogy a múzeum ily aránylag rövid idő alatt így rendeztetett be s lett megnyitható.” Jeszenszky Pál: Gazdasági Muzeum. In: Köztelek, 7. évf. 73. szám 1897. szept. 11. 1257-1259, 1259. A végleges múzeumépület felépítésekor az előkészítő-bizottság munkálatai alapján Paikert végezte a múzeum berendezését. Vesd össze [továbbiakban: Vö.] F. E.: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. In: Köztelek 17. évf. 45. szám 1907. június 2.1217-1218,1217.

4 A „Nílus Víz Egyezményt" 1929-ben kötötte Egyiptom és Nagy-Britannia. A szerződés értelmében Egyiptom tulajdonképpen vétójogot kapott, hiszen egyetlen állam sem valósíthat meg Kairó engedélye nélkül olyan projektet a Nílus mentén, amely csökkentené az Egyiptomba érkező víz mennyiségét. Ennek oka, hogy Egyiptom egyetlen vízforrása maga a Nílus, gyakorlatilag nem rendelkezik egyéb édesvízi forráskészlettel. Ld Havasi Eszter: Vízkonfliktusok, a Nílus. In: Biztonságpolitikai Szemle online, 2010. szeptember 15. [Megtekintve: 2015. május 1.] http://biztpol.corvinusembassy. com/?module=hatteranyagok&module_id=2&page=7&type=all&reszletek=58

5 Bővebben lásd Parcher Félix 1931. február 16-án kelt „bizalmas” besorolású átfogó jelentését az egyiptomi helyzetről Károlyi Gyula gróf külügyminiszter számára: Az egyiptomi politikai és gazdasági helyzet, küzdelem a hatalomért, intézkedések a pénzügyi és gazdasági válság enyhítésére. Vö. Magyar Nemzeti Levéltár [továbbiakban MÓL] Kairói Követség (1928-1937) К 90. 3. iratcsomó 1931/3.

6 A földművelésügyi miniszterek: Hafez Afifi Bey, Ahmad Midhat Yeghen Pasha, Wasef Boutros Ghali Pasha, Hafez Afifi Pasha és Abdel Fattah Yahya Ibrahim Pasha. A külügyminiszterek: Nakhleh Georgi Motyei Pasha, Wassef Samaka Pasha, Mohammed Safwat Pasha és Hafiz Hassan Pasha. Ezekben az években Magyarországon is több változás történt a Paikert kiküldetésében érintett minisztériumokban. A korszak földművelési miniszterei: Mayer János (1923-1931), Ivády Béla (1931. aug. 24.-1932. febr. 4.), Purgly Emil (1932. febr. 4. - okt. 1.), Kállay Miklós (1932.okt.l.-1935. jan. 9.), külügyminiszterei Walko Lajos, Károlyi Gyula, Puky Endre voltak.

214