Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth-Barbalics Veronika: Az 1891. évi lóverseny-fogadási visszaélések és a turf megítélése a hazai sajtóban és politikai életben a századfordulón
tése nagyrészt arisztokratákból állt, így 1891-ben Batthyány Elemér gróf, Festetics Tasziló gróf és Üchtritz Zsigmond báró voltak a tagjai.49 Batthyány Elemér gróf (1847-1932) - Krúdy Gyula szavaival „a turf koronázatlan királya”50 - Batthyány Lajos gróf miniszterelnök és Zichy Antónia grófnő fia volt. Kiváló „sportsman” hírében állt, híres volt dákai birtokán alapított telivér ménese, amelyből az ausztriai derbygyőztes Gaga mén is származott. Bravúrként emlegették, hogy Batthyány lovaival az 1891. évi győzelem után a következő évben is megnyerte a bécsi derbyt. Batthyányi, aki a főrendiház reformját követően a tagsági jog gyakorlásához szükséges földadó cenzus teljesítésének hiányában elvesztette volna ülés- és szavazati jogát,51 a főrendiház 1885-ben, nyilván tekintettel fényes származására, élethossziglani tagjai sorába választotta. Ő azonban a főrendiházban ahogy korábban,52 úgy ezután sem mutatott jelentős aktivitást. Batthyány Elemér alkotóenergiáját a hazai lóversenyzés megújítására összpontosította. 1881-tól a Magyar Lovaregylet igazgatósági tagja, majd 1891 óta egyben az egylet elnöke is volt. Igazgatótársaival átalakították a versenyfeltételeket, megnövelték a rövid távolságú versenyek számát, amely előmozdította a telivérló-tenyésztést fejlődését. Számos nagy összegű díj - Király-díj, Királyné-díj - megalapításával is segítették a versenyzés fellendülését. Krúdy szerint „Batthyány Elemért ellenségei gőgös főúrnak szokták mondani, mégis az ő elnöksége alatt szaporodtak el a turfon a demokrata istállók.”53 Festetics Tasziló gróf (1850-1933) apja Festetics György gróf (1815-1883) a dualizmus korának első király személye körüli minisztere volt (1867-1871). Festetics Tasziló fiatal korában hosszabb időt töltött Angliában, ahol versenyistállót is fenntartott. Felesége, Lady Mary-Victoria Douglas-Hamilton révén a legmagasabb körökkel került kapcsolatba. A Festetics család 18. század végétől fennálló fenékpusztai ménesét 1883-ban angoltelivér-tenyészetté alakította át. A ménes ivadékai sikeresen szerepeltek az Osztrák-Magyar Monarchia minden nagy versenyén. Az ország egyik legrégibb magyar gulyatenyészetének tulajdonosa volt, országos hírű volt electoral negretti juhászata, berzencei simmenthali tehenészete és mangalica tenyészete. A kivándorlás csökkentése érdekében egyik birtokára 4000 családot telepített le. Ismert kultúra- és művészetpártoló volt, támogatta a Balatoni Múzeum építését, a keszthelyi gazdasági akadémiát is. Dédapja, Festetics György gróf (1755-1819) emlékére felújította a Helikon-ünnepségeket. A Zala és Somogy megyei birtokain rendezett vadászatokon részt vett több ízben vendégeskedett VII. Edward angol király, Rudolf majd Ferenc Ferdinánd trónörökös, József főherceg és Albert szász király.54 49 Hasonlóan a bécsi Jockey Clubhoz, amelynek igazgatói 1891-ben Franz Auersperg herceg, Alfred Montenuovo herceg és Esterházy Pál herceg voltak. 50 Krúdy Gyula: Batthyány Elemér. In: Starttól a célig. Szerk. Krúdy Gyula, Pálmai Henrik. Légrády, Budapest 1922. 24. 51 A század végén dákai birtokából mindössze 268 kataszteri hold (nagyrészt erdőterület) volt saját kezelésében, további kb. 1800 hold (zömmel szántó, legelő, rét) haszonbérlők kezén volt. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 2. köt., Gazdacímtár. Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest 1897.132-133. 52 Erzsébet királyné udvarhölgye, Festetics Mária 1876-ban úgy jellemezte, hogy „a politika egyáltalában nem érdekli és gyűlölet sincsen benne”. Egy udvarhölgy naplójából. Festetics Mária grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei. A naplórészeket ford., bev., elő- és utószóval ellátta Tolnayné Kiss Mária. Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Gödöllő 2009. (Gödöllői kastély-könyvek, 2.) 99. 53 Krúdy Gy., 24. 54 Hecker Walter: Híres versenylovaink. Szerk. Brenyó József. I. a. t. Kiadó, Budapest 2011. 76-77., 84-85.; Kurucz György: A Festeticsek. Egy család változó korszakai. In: Rubicon 24. (2013:8. sz.) 21-31. 158
