Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
való tájékozottságát tükröző megállapításaival.219 Itt a nyomtatók, ha jók, egy nap alatt 3 ágy gabonából nyerik ki a szemet, de átlagosan egy nap alatt 2 ágy gabonából, s ez a mennyiség szelelőrostával (szórás helyett) meg is tisztítható. Angyalffy tudomása szerint, a megyében egy kereszt gabona 26 kévéből állt. Az ágyakat úgy alakítják ki, hogy annyi keresztet tesznek bele búzából, ahány a nyomtató ló, zabból viszont több keresztet. Például négy ló öt kereszt, hat ló hét vagy hét és fél kereszt, nyolc ló tíz kereszt nyomtatásához elegendő. A négy nyomtató ló mellé kell három ember, hat ló mellé legalább négy, valamint egy gyerek vagy egy öreg, hajtani. Azonban hiába hajtjuk a lovakat, ha a gabonát nem forgatjuk és rázzuk, s a szalmát le nem húzzuk! A gabona dombos földön jobban fizet, így Komárom vármegyében az almási és neszmélyi hegyeken és dombokon nem ritkaság, hogy egy kereszt búza három pozsonyi mérőt220 ad, Tatában már kettőt is ritkán, inkább 13/4 mérőt, néha csak egyet. A zab, ha a kévék „elég nagyra kötődnek”,221 mintegy 2,5-3,5 pozsonyi mérőt adhat. Igen jó földben, jó időjárással 5 pm is lehet egy-egy kereszt. Szóráskor jól járó levegőjű helyen, néhány ember mintegy 150 pm búzát, vagy 200 pm zabot tisztíthat egy nap. Épületek közt, ahol nem jár a levegő, egy nap 80 pm búza vagy 100 pm zab „úntig elég, ha napjában... rendessen fel-szór a’ leg-űgyessebb két ember is.”222 Az új mezőgazdaság kulcsa az állattenyésztés volt. A fajtaváltás megindulása, az erősödő istállózás, a trágya mennyiségének növelése, a talajerőpótlás, s persze a vetésforgókban teret kapó takarmánytermesztés mind részesei e folyamatnak. Azonban a napóleoni háborúk konjunktúrájának megszűnte után esett a gabona ára, s átmeneti gazdasági megoldásként legtöbb jószágon a birkás bérlők térfoglalása tűnt fel.223 A juhászat Angyalffy egész munkásságában, így folyóiratában is lényeges helyet foglalt el. A tenyésztett juhokat illetően az 1829. évi első pesti marhakiállításon bemutatott állományok kapcsán Angyalffy megjegyzi, úgy hallotta, hogy a kiállításon a gyapjú finomságát figyelembe véve két Nyitra vármegyei uradalom, Hunyadi Imre gr. ürményi224 és Károlyi Lajos gr. tótmegyeri225 birtokának bemutatott birkái lettek volna az elsők. Azonban, tekintettel egyéb tulajdonságokra (gyapjúmennyiség, testállás), a győzelem Festetics Imre gr. patyi (Vas vármegye) jószága negretti állományát illeti. A kiállításon Escurial, Electoral, Infantando alfajta226 juhok szerepeltek.227 219 Egy Komárom Vármegyei gazdának némely tapasztalásai, és észrevételei. MGB I. Darab Nro. 18. 1824. okt. 30. pp. 277-278. 220 1 pozsonyi mérő (metreta Posoniensis) = 62,08 liter 221 MGB I. Darab Nro. 18. 1824. okt. 30. pp. 277-278. 222 MGB I. Darab Nro. 18. 1824. okt. 30. p. 278. 223 Pl. Kaposi Zoltán, a Batthyányak ludbregi uradalmának gazdálkodását elemezve, ezzel a birtokkal kapcsolatban is megállapíthatta: „A reformkor egyik sikerágazata - akárcsak a kanizsai és a körmendi uradalomban - az állattartás, azon belül főleg a juhászat volt.” Kaposi Zoltán: A ludbregi uradalom területi és gazdasági változásai (1746-1918). In: Élet a birtokon. Discussiones Neogradienses 13. Szerk. Szirácsik Éva. Salgótarján 2013,145-166.:152. 224 Merinó-negretti tenyészet. 225 Electoral-negretti (posztógyapjas merinó) tenyészet. 226 Tkp. a finomgyapjas merino fajta alfajtái. 227 „Nxxxn.” aláírással tudósítás Az e’folyó hónap’ 5-dikén itt Pestben történt első marhakiállíttásról. Angyalffy kommentárja. MGB IV. Darab Nro. 26. 1829. jún. 28. pp. 405. 90
