Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Nagy Ágota: Parasztkertektől a gyógynövénykertekig

Parasztkertektől a gyógynövénykertekig1

NAGYÁGOTA

„A kert az emberiség egyik legjobb találmánya és eszköze arra, hogy önmagát otthon érezhesse ebben a világban. Ha az én házam az én váram, akkor az én kertem az én szentélyem vagy menedékem... A kert a mi saját világunk, egy általunk teremtett és általunk ellenőrzött világ. Rendezett és harmonikus univerzum, szemben a rendezetlen és diszharmonikus külső világgal, idegen világgal. A kert egyike annak a ritka pontnak az életünkben és az univerzumban, amelyeket valóban rendben és ellenőrzésünk alatt tudunk tartani.”

(Hankiss Elemér: Az emberi kaland, 1997.)

A kerti virágok, fűszer- és gyógynövények megnyugtató közelsége alapvető igénye a kertészkedő embernek. Hasznuk és szépségük okán egyaránt helyük van a kertben.

Mi volt előbb? Vajon a parasztkertek a kolostorkertek növényeit vették át, vagy a kolostorkerti gyógyfüvek eredője a világi kertekben keresendő? Az igazság valahol félúton lehet.

Ami biztos, a növények már jóval mindenféle civilizáció megjelenése előtt borították a földet, létükkel biztosítva a légkör éltető voltát, vagyis a szén-dioxidból oxigént állítottak elő a fotoszintézis során. Az ember megjelenésével a természet önformáló ereje kiegészült, a természet új irányok követésére kényszerült, hiszen a vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel, majd a tudatos földműveléssel az addig háborítatlan rendszer megváltozott. Az első kertekről nincsenek információink. Vélhetően a tápláléknövények elsőbbséget élveztek a pusztán csak esztétikai élményeket nyújtó virágoskertekkel szemben. A tudatára ébredő ember bizonyára felfigyelt arra, hogy a táplálék biztosítása mellett egyfajta örömet szerez a különféle alakulású növények, virágok és termések látványa is, s külön esztétikai célokra is kialakított kezdetleges ágyásokat.

Az itt következőben elsősorban a magyarországi vonatkozásokat vizsgáljuk, illetve a kolostorkertek keletkezéséhez, múltjához kapcsolódóan európai kitekintést is adunk. Célunk elsősorban a paraszti és a kolostorkertek közötti hasonlóság kere1 Jelen tanulmány a Magyar Mezőgazdasági Múzeum „Színek, ízek, illatok...” című időszaki kiállításhoz (2013. szeptember - 2014. március) kapcsolódóan készült.

47