Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Csomag Zsigmond: A magas és a népi kultúra írásos gazdálkodási emlékei, az agrárkalendáriumok

NAGYVÁTHY JÁNOS: „KÖZÖNSÉGES INSTRUCTIO”-JÁNAI< UN. ,ROBOT KALENDÁRIUMBA, 1792.

Festetics György, a Szorgalmatos mezei gazda című, Nagyváthy János által írt könyv megjelenése után hamarosan uradalmainak teljhatalmú kormányzására hívta meg a szerzőt, aki az uradalmi birtokok egységes gazdálkodását az 1792-től évente több példányban évente lemásoltatott, úgynevezett „Közönséges Instructio”-jával biztosította.9 Az uradalmi Direkció a későbbiekben többeket, például Pethe Ferencet is arra kötelezte, hogy mint a Georgikon vezető tanára, a Nagyváthy-féle instrukciókat megtanulja és alkalmazza.10 Mindez azért fontos számunkra, mert érthetővé válik, hogy miért maradhatott fenn több példányban és több évből a lemásolt Nagyváthyféle instrukció kalendáriuma. Ugyanakkor ez fontossá is teszi számunkra, mert így a későbbiekben az uradalom vezetésében, irányításában meghatározó instrukciót a szakmai eredmények ismertetésénél mindig felhasználhatjuk, rámutathatunk jelentősségére. Az „Instructio” ugyanis egyféle gazdálkodási vázat, irányvonalat adó útmutatót jelentett, amely mind a Georgikonra, mind az elméleti oktatás melletti gyakorlati munkákra és az uradalombeli tevékenységre is rányomta a bélyegét. így egyféle különleges tananyagként, a gazdálkodást meghatározó ismeretként vonult végig a 18. század végétől a 19. század közepéig. Ezáltal olyan általános, hol iránymutató, hol elérendő, hol pedig már túlhaladott tudást jelentett, ami a paraszti tudásra is kihatott. A Nagyváthy-féle „Instructio”-kat Szántó Imre is 1792-re datálta, Nagyváthy Kálmán családtag későbbi visszaemlékezése alapján.11 Nagyváthy János nagyra értékelte a Georgikont, amiről még 1821-ben is, a halála után megjelent új szakkönyvének előszavában is megemlékezett:12 „A Keszthelyi Georgikon pedig példátlan bőkezűséggel és szorgalommal a szomszéd Nemzetek gazdasági Fogásait, talált szerszámjait, ditsért Magjait stb. amellyeket sok Majorokba az újságokon való kapás és személyes ajánlás szekerekkel behordott, próbára vonta és amellyek s sárt kiállották, azoknak egész kiterjedést adni igyekezett, azok pedig amellyek a mi Erőnkkel és mindenképpen terhes kivitelükkel öszve nem férnek, erőltető Patikaszerekkel való Nemzésnél egyebet nem szereztek, hazafiságot nála éppen nem nyertek.”

A Georgikonban általánosan ismert és használt másik nagyhatású korabeli mezőgazdasági-kertészeti szakmunka Plessing József: „Magyar mezei és házi gazdaságnak kalendárioma...” című kiadványa volt.13 Ennek az 1796-ban megjelent, régies mintázatú, konzervatív gazdasági naptárnak a szakmai súlyát jelzi, hogy a keszthelyi Georgikonban az alpraktikánsok, az úgynevezett bérestanulók, kertésztanulók, vincellérek hosszú időn át egyedül csak is ezt használták az elméleti ismereteik bővítésére. Ezért a részletes történeti, kertészeti, szakmai elemzésnél ezt a kalendáriumot is fel kell használni. Maga a szerző fogalmazott úgy, hogy:

9 Nagyváthy Jánossal többen foglalkoztak, legutoljára a Lukács Gábor által szerkesztett Nagyváthy Évkönyv.

10 Sülé Sándor: Kisszántói Pethe Ferenc (1763-1832). Budapest, 1964. 89.

11 Nagyváthy Kálmán: Nagyváthy János élete. Pozsony, 1891.19., Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzete, Szerk.: Bakos József. Eger, 1956. 495.

12 Nagyváthy János: A magyar practicus teresztő. Pest, 1821. Élőbeszéd.

13 Sülé S. 1964. 57.

40