Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth József: Víz és ember a Szévíz patak középső folyásánál. Egy zalai mikrotérség jellegzetességei
homlokát, vagy az arcát érintve így szólt: „Megmosdatlak az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, Ámen”, esetleg még annyit is hozzátettek, hogy „Légy mindig jó” és utána megcsókolták egymást. Húsvétkor a mosdató keresztgyereknek piros tojás járt, némelyiknek akár 4-6-8 mosdató keresztanyja is volt.39 Ez a választott rokonság, a komaság egy érdekes formája volt, jelenleg már nemigen élő szokás. A Szévíz mente ma egységes katolikus vidék, a népi vallásosság tárgyi emlékeiként sok helyen emeltek kereszteket. Kisbucsanál a Szent Tamás-puszta felé vezető híd után egy Nepomuki Szent János szobor található, aki a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Ettől mintegy fél kilométerrel délre áll a helyi lakosok által „Bikás keresztnek” nevezett fehér kőkereszt, arra utalva, hogy valakit agyonrúgott a közelben egy bika, és a család a keresztet ezért emelte. A környéken más utak mentén és a szőlőhegyeken is sok ilyen kereszt áll, ezek sokszor birtokhatárt jelöltek. A VÍZ MINT ENERGIAFORRÁS A gőzgépek megjelenése előtti korban a szél mellett a víz ereje jelentett lehetséges erőforrást az ember alkotta gépek számára. A Szévíz széles völgye azonban nem volt ideális malmok üzemeltetésére, ugyanis nincsen meg a szükséges esés és nem volt könnyű a vizet felduzzasztani, hiszen szétterült. A mellékvizeinek pedig a vízhozama nem volt megfelelő. Talán ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a szomszédos Zala és Válicka völgyekhez képest viszonylag kevés malomról van adatunk a Szévízen, ezek is inkább annak alsó folyásánál Kisbucsa és Vöckönd között voltak. Emellett az 1800- as évek elején Búcsúszentlászlótól délre a „Vaskapunál”, és Nemessándorháza közelében „Berekalján” és „Átifaludnál” tudunk malmokról. Utóbbit a Lándzsás patak hordaléka annyira eliszapolta, hogy működésképtelen lett.40 Nemesszentandrás egyik dűlőjét Malom-völgynek hívják,41 ami szintén egykori molnárok jelenlétét tanúsítja. Egyébként a malmok által felduzzasztott víz sokszor okozott károkat a szomszéd birtokosoknak, a 1769-ben például a búcsúszentlászlói ferences rendház fordult panasszal a megye felé, mert a rendház pincéjébe rendszeresen víz folyt a Szévízen feljebb és lejjebb működő malmok miatt.42 A Szévíz Lecsapoló Társulat 1876-ban és 1893-ban távolította el az utolsó két működő vízimalmot, melyek Alsó- és Felsőnemesapátinál voltak.43 A dualizmus korában Búcsúszentlászlón két gőzmalom is létesült, az egyik épületében ma takarmánykeverő működik. Sajnos az eredeti berendezés elkallódott. VÍZSZENNYEZÉS Az 1960-as évektől a rendszerváltozásig a mezőgazdaság nagy mennyiségben használt rovar- és gyomirtó szereket, műtrágyákat, melyek feloldódva a talajvízbe jutottak, ahol annak alacsony oxigéntartalma miatt nehezen bomlanak le. Ezért a 39 Markója László: Kihalt nemesrádói népszokások 32-55. 40 Sándor Gyula: Nemessándorháza története. 14-16. 41 Papp László, Végh József (szerk.): Zala megye földrajzi nevei. 168-169. 42 Sándor Gyula: Nemessándorháza története 173. 43 Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza 12. 291
