Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
való személyes konfliktusa miatt lett letartóztatva. Szalma ügye feltehetően nem is került bíróság elé. Bár a nyíregyházi államügyészség elkészítette a vádiratot110 (termelőszövetkezet elleni izgatással vádolták), de bírósági tárgyalásának iratait nem tartalmazza a vizsgálati dosszié. Egy 1953. augusztus 2-án kelt utasításból arra lehet következtetni, valószínűleg megzsarolta és beszervezte az ÁVH.111 Ez nem lehetett a büntetés ritka módja, mivel ifjabb Pócsik is csak ezzel az alkuval szabadulhatott.112 A Szalma István melletti tüntetés megszervezésével vádolt 24 éves Szűcs Mihály vagyontalan, állami gazdasági dolgozó volt. Őt 10 hónapi börtönre ítélte izgatásért a megyei bíróság.113 Enyhítő körülménynek könyvelték el részegségét. Nyírcsászáriból Krasznai János diósgyőri munkást vették őrizetbe, mivel nyilvánvaló volt, hogy ő osztotta ki a községben a nyilatkozatokat. Krasznait azonban tíz nap múlva szabadlábra helyezték. A legsúlyosabb ítéletet két olyan személy kapta, akiknél nem hivatkoztak ellenséges osztályhelyzetükre. A Biriben lakó C. Papp Györgyöt (eredetileg cipész, a történések idején pedig a téeszben brigádvezető) és Bakati Mihályt (cipészsegéd, apja helyett dolgozott a csoportban) öt év börtönnel büntette a megyei bíróság. Idéztem már az indoklásnak azt a részletét, amely szerint az ítélettel a bíróság példát akart statuálni: „A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a kormánynyilatkozat után időben a vádlotthoz hasonló egyének izgatására több szabolcsmegyei községben volt tömegtüntetés és ezekre tekintettel szabott ki a bíróság olyan büntetést, amely véleménye szerint alkalmas lesz arra, hogy a vádlottat és a hozzá hasonló elemeket a további bűncselekménytől visszatartson.”114 Valószínűleg az is szerepet játszhatott a súlyos ítélet meghozatalánál, hogy a járási hatalom Biriben szenvedte el a leglátványosabb kudarcát (a járási párttitkárt bántalmazták, személyesen kellett kiosztania a belépési nyilatkozatokat, megbízólevelet írattak vele a párt nevében). 110 Uo. 76. A nyíregyházi államügyészség vádirata Szalma István ellen, 1953. aug. 5. 111 Uo. 59. Palik százados utasítása az ÁVH Szabolcs-Szatmár megyei Osztálya vezetőjének, 1953. aug. 2. Az utasítás szerint Szalma ügyét azzal az instrukcióval adják át az ügyészségnek, hogy „felfüggesztett ítéletet kapjon vagy szervezzék be és úgy helyeztessék szabadlábra.” 112 ÁBTL V-105925. 53. Hivatalos emlékeztető ifj. Pócsik Kálmán beszervezéséről, 1951. júl. 18. Id. Pócsik Kálmánt hazaengedték. 113 ÁBTL V-108553. 76. A nyíregyhá zi megyebíróság ítélete Szűcs Mihály ügyében, 1953.aug. 5. B. 4/1953/3. 114 ÁBTL V-108624. 99. A nyíregyházi megyebíróság ítélete Bakati Mihály ügyében, 1953. aug. 10. B.003/1953/4. 271
