Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
sei - „Éljen Krasznai!” - ünnepelte a tömeg. Krasznai János még arra is hajlandó volt, hogy a téeszelnök kívánságára írásban is rögzítse, hogy a tettért őt illeti a felelősség. „Ekkor Krasznai (Kótabé) János előállott és jegyzőkönyvet írt alá, melyet a tszcs elnök mondott, hogy ő átveszi a kulcsot és kiosztja a nyilatkozatokat. Ezután a tömeg helyeslése közben a szekrényt felnyitotta és 256 drb. nyilatkozat kiosztását megkezdte.”90 Vajon Krasznai magatartására befolyással volt-e az a tény, hogy munkája révén lazábban kötődött a falujához és félig-meddig talán kívülállónak érezte magát? A szövegekből annyit tudhatunk meg róla, hogy 1951 januárjában 3 holddal lépett be a III. típusú Haladás Tszcs-be. 1953 áprilisától azonban megélhetési gondok miatt a diósgyőri Mélyépítő Vállalathoz ment el kubikosnak, ahonnan hetente járt haza. A csoportban felesége dolgozott. „A tszcs-ben nem tudtam annyit keresni, hogy magamnak és családomnak ruhát vegyek. Rajtam is rossz ruha van és már nem tudtam egy hivatalos helyen megjelenni.”91 - mondta Krasznai nyíregyházi kihallgatása során. (A községből többen is ezt a stratégiát választották. Harapkó Mihály, aki szintén belépett a csoportba és szerelő és szigetelő segédmunkásként dolgozott Diósgyőrben. 10-én az esti vonattal azzal az „eltökélt szándékkal” érkezett haza Nyírcsászáriba, hogy a csoportba beadott tehenét ő is „kiveszi” és férjhez menő lányának ajándékozza.)92 Aporligeten a szekrénykulcs megszerzéséért folyt a küzdelem. A tanács előtt 11-én reggel összegyűlt 250-300 fős tömeg, miután látta, hogy a tanácselnök magától nem osztja ki a nyilatkozatokat, benyomult az irodába. Akciójuk célja a nyilatkozatokat őrző szekrény kulcsának előkerítése volt. Először a tanácselnököt fogta le néhány asszony, ő azonban titokban továbbadta a kulcsot egy határőrtisztnek (Aporliget a román határnál fekszik). Az egyik asszony viszont úgy gondolta, hogy a szobából távozó járási pénzügyi előadó „lopja ki” éppen a kulcsot, és erre ráuszította a tömeget: „Emberek, viszi ez a jambósapkás a kulcsot, fogják meg, ne engedjék el!”93 Aporligeten nem kapták meg a tüntetők belépési nyilatkozataikat. A szövegekből nem derül ki, hogy ez azért történt-e így, mert a kulcs nélkül a tüntetők nem merték feltörni a szekrényt, vagy pedig a kiérkező karhatalom akadályozta meg őket ebben. Nyírvasváriban 9-én este 2-300 ember gyűlt össze a téesz irodája előtt. Először a kilépési szándékukat tartalmazó jegyzőkönyv elkészítését követelték a tszcs vezetésétől, amit hamarosan meg is kaptak. „Összejött ez a gyűlés, ahol többen kiabáltak és követelték, hogy írják meg a jegyzőkönyvet, s erre a könyvelő megírta. Egy asztalra tették, hogy ott lehessen aláírni, s az asztal körül mindig nagy tömeg volt.”94 Az irodában tartózkodó vezetők és a kinti tüntetők közötti konfliktus a belépési nyilatkozatok követelése kapcsán éleződött ki. A tömeg erőszakos fellépésének több mozzanata is hasonlított a Nyírbátorban történetekhez. A bentiek (a téeszelnök, a könyvelő és a megyei pártbizottság küldöttei) úgy próbálták megakadályozni a kintiek térfoglalási akcióját, hogy kulccsal bezárták az iroda ajtaját. E praktikus 90 ÁBTL V-105930. 13. Agócs Mátyás áv. hadnagy jelentése a nyírcsászári eseményekről az ÁVH Szabolcs-Szatmár megyei Osztályának, 1953. júl. 12. 91 Uo. 15. Feljegyzés Krasznai János kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 13. 92 Uo. 26. Harapkó Mihály tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Nyírcsászári, 1953. júl. 11. 93 ÁBTL V-108558.15. Feljegyzés Erdei Miklós kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 15. 94 ÁBTL V-l 12454. 22. Jegyzőkönyv a nyíregyházi megyei bíróságon Gajdics Sándor ügyében megtartott tárgyalásról, 1953. aug. 5. 266
