Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
A HÍR ÉS HATÁSA Hogyan jutott el az új kormányprogram híre a Szabolcs-Szatmár megyei falvakba? Nagy Imre miniszterelnöki expozéja 1953. július 4-én, szombaton délelőtt hangzott el. A rádió már aznap a déli hírek között ismertette az új kormányprogramot, este 8 órakor pedig felvételről teljes terjedelmében közvetítette a beszédet. A másik hírforrás, ahonnan a falvak lakói értesülhettek a beszéd tartalmáról, a sajtó volt: a központi pártlap, a Szabad Nép, valamint a megyei Néplap másnapi, július 5-i száma. A nyomozati iratokban nincs direkt utalás arra, hogy a vizsgált községek lakosai mennyire voltak tisztában a nagypolitika történéseivel, számítottak-e a politikai fordulatra és várták-e az erről szóló híradásokat. Annyi azonban a vallomásokból is megállapítható, hogy a változásokról szóló információk először a rádión keresztül, majd a másnapi újságok tudósításai révén jutottak el a falvakba, majd az információáramlás hagyományos csatornáin gyorsan terjedtek tovább a politika hírei iránt fogékonyabb (jórészt hivatalból érdeklődő) személyektől a község többi lakosához. A nyírvasvári Gajdics Sándor vallomása8 szerint ő a helyi tszcs elnökétől és a párttitkárától hallott „Nagy Imre elvtárs beszédéről”. Barabáson Székely Sándor, a Kossuth Tszcs tagja az aratás szünetében maga olvasta fel a Szabad Népből a kormányprogramra vonatkozó cikket a brigád többi tagjának,9 majd este ismételten felolvasta a csoportgyűlésre összegyűlt tagság előtt.10 Nyírbátorban vasárnap az istentisztelet és a piac gyorsította fel a közösségen belüli információcserét. Idősebb Pócsi Kálmán vallomásában megemlítette, hogy templomba menet gazdatársaival az előző nap a rádióban hallottakat vitatták meg a rádió arról beszélt nyíltan, hogy a tszcs feloszlik és mindenki kiléphet, ők is visszaveszik a földjüket.”11 A piacról hazafelé igyekvő asszonyok pedig azt közölték vele, hogy „...a piacon nyíltan beszélik, hogy most már mindenki megszabadulhat a tszcs-től, aki akar. Baracsiné újságolta, hogy most már kiveszi a tszcs-nek leadott földet és dolgozhatja a fiam felébe, ha akarja, mert ezelőtt a fiam művelte a földjét.”12 Hétfőtől a közös munkavégzést igénylő aratási munkák könnyítették meg az információk továbbterjedését, a tszcs-tagok előtt álló lehetőségek mérlegelést, valamint az egyéni és közös cselekvési tervek formálódását. A Biriben lakó Bakati Mihály vallomása szerint napközben az aratók egész nap az egyéni gazdálkodásról beszélgettek.13 Idősebb Pócsik Kálmán szintén arról beszélt kihallgatása során, hogy július 6-án reggel, mielőtt hozzákezdtek volna az aratáshoz, ....elkezdtünk vitatkozni, hogy kilépünk a tszcs-ből. A tszcs-ből való kilépési vitatkozásunkhoz az egész brigád csatlakozott, hogy feloszlassuk a tszcs-t és kilépünk belőle.”14 Barabáson - mint láttuk - az egyik tag szintén az aratás szünetében olvasta fel a többieknek a Szabad Nép cikkét, majd rögtön hozzákezdtek a feloszlás részleteinek megtárgyalásához. 8 ÁBTL V-112454. 50. Jegyzőkönyv Gajdics Sándor kihallgatásáról a nyíregyházi ügyészségen, 1953. júl. 20. 9 ÁBTL V-108553. Szűcs Mihály és Szalma István (továbbiakban V-108553.) 31. Feljegyzés Szalma István kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 11. 10 Uo. 38. Feljegyzés Szalma István kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 16. 11 ÁBTL V-105925. Pócsi Kálmán és társai (továbbiakban V-105925.) 22. Feljegyzés id. Pócsik Kálmán kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 13. 12 Uo. 13 ÁBTL V-108624. 29. Feljegyzés Bakati Mihály kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 14. 14 ÁBTL V-105925. 22. Feljegyzés id. Pócsik Kálmán kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 13. 249
