Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
az arabok és mások, Fuad király, egyiptomi földművelési miniszter, államtitkár, osztályfőnökök. Más forrásokból tudjuk, hogy Paikert aktív tagja volt a kairói magyar kolóniának, ebbéli tevékenységéről mégis csak ezen önéletrajzában finom utalásként tesz említést, pedig a Magyar Segélyegylet elnöki teendőit elvállalta már az első tájékozódó útja alatt.84 ÉLETEM I. Fuad király Egyiptom uralkodója még mint egyszerű egyiptomi herceg és Ibrahim khedive egyik fia, 1908-ban Budapestet látogatta meg. Mint nyílteszű, hazája előrehaladását szívén viselő javakorabeli férfiú, eljött budapesti Mezőgazdasági Múzeumunkat tanulmányozni, amelyről annyi szépet hallott. Akkor még csak annak a múzeumnak őre (custora) voltam, amelyet magam kezdeményeztem, magam szerveztem meg, és amelynek fejlesztésében és vezetésében nagy részem volt. Nekem jutott a szerencse, hogy az eszes, életrevaló és jóirányú fiatal egyiptomi herceget múzeumunkban körülvezessem. Ezt annál nagyobb kedvvel tettem meg, mert alig akadt eddig a sok külföldi látogató között valaki, aki nagyobb hozzáértéssel, élénkebb érdeklődéssel és igazibb elragadtatással tanulmányozta múzeumunkat, mint ő, Fuad herceg. Nagy örömmel megmagyaráztam a hercegnek múzeumunk egész hivatását, célját, az engem létesítésénél vezérelt gondolatokat, az egész múzeum beosztását, berendezését, az egyes osztályokat, csoportokat és tárgyakat. Fuad herceg a legélénkebb érdeklődéssel hallgatva magyarázataimat, a legbehatóbban tekintette meg múzeumunk egész berendezését, kezdettől végig és többször felkiáltott: “Bár nekünk Egyiptomban is ily kitűnő múzeumunk lehetne!” Akkor nem is gondolhatta, hogy ő valamikor Egyiptom igazi királya lehessen és magam természetesen még kevésbé, hogy sok év múlva kedves vendégemnek egy a magunkénál is nagyobb és még modernebb múzeumot létesíteni segítek majd ott, a távoli Afrikában. És mégis így történt. 1929-ben Spanyolországban, Barcelonában ért el engem az a sürgöny, amely jelentette nekem, hogy I. Fuad egyiptomi király valóra óhajtja váltani régi vágyát, ti. Kairóban, mesés országa tündérí fővárosában hasonló nagy, szép és hasznos múzeumot akar létesíteni, szintén főleg agrár országa részére, mint amilyent neki annak idején 1908-ban Budapesten részletesen bemutattam. A sürgöny azt jelentette, jöjjek azonnal haza és vállaljam el az energikus és okos Fuad király óhajának megvalósítását. Azonnal indultam Budapestre avval a szándékkal, hogy a nekem 84 Moussa Green levele Parchernek Bernbe 1930. júl. 2-i keltezéssel (Nr. 661/130). MOL К 90. 2. iratcsomó, illetve dr. Magurányi Jenő 1930. márc. 21-én kelt levele a Magyarok Világkongresszusa Elnökségének a Magyar Egylet létesítéséről, MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/8. Green Moses az egyiptomi magyarok létszámáról készített éves jelentésében 1932- ben arról tájékoztat, hogy megalakult egy Magyar Társaság. Vö. No. 171/1932.1932. márc. 15. MOL К 90. 4. iratcsomó, 1932/3. A kairói magyar kolónia Green Moses jelentése szerint 1931-ben 142 főt számlált, ebből 128 élt Kairó városában. Köztük voltak ügyvédek, orvosok, mérnökök, zenészek, mezőgazdasági tevékenységet folytatók stb.; vö. No. 146/1931. Rapport. Colonie hongroise établie dans la Circonscription consulaire, 1931. márc. 21. MOL К 90. 3. iratcsomó 1931/6. (Magurányi 1929-ben készült kimutatásában 250 fő szerepelt, vö. A Magyarok Világkongresszusa Elnökségének 1929. nov. 22-i dátummal írt beszámoló, MOL К 90. 1. iratcsomó 1929.) Kairóban voltak előzményei ennek az egyletnek: a 19. század közepén a magyar emigránsok közül sokan elhagyták az Oszmán Birodalmat, mások azonban felvették a muszlim vallást és a birodalomban maradtak. Többen az Oszmán Birodalomhoz tartozó Kairóban próbáltak szerencsét. Sipos György, egy kairói pasa kertésze 1868. március 15-én megalapította Kairóban a „Magyar Egyletet”. Az alapításon egyébként jelen volt az akkor éppen Kairóban időző Klapka is; vö. Vasárnapi Újság 21. évf. 14. szám, 1874. ápr. 5. 221. 235
