Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
fauteileikbe, sütkérezve a meg nem érdemelt dicsőségben, hírben és mindenféle erkölcsi és főleg anyagi javakban, ami a tulajdonképpeni „Zweck der Übung” volt.72 Sajnos ezekről a keleti mahinátiókról előzetesen semmit nem tudtam, az ottani álkülképviseletünk nem mellettem, de ellenem dolgozott, az otthoni miniszteremnek más dolga volt, mint velem bajlódni - így tökéletesen áldozatául estem az aljas intrikáknak. De térjünk vissza mit végeztem én magam ott a Fáraók országában. Amint említettem első ízben csak tájékoztató látogatást tettem ott a királynál, a földművelési miniszternél, államtitkáránál, ill. konzulunknál stb., de azonnal kisiettem a helyszínére, Gizába, Fatime hercegné elhagyott, romába dőlő palotájába és nyomban elkészítettem angolul véleményemet a király és a miniszter részére a következőkre: 1. hogy a kiszemelt palotát és kertjét tényleg alkalmasnak találom a tervezett múzeum céljaira, 2. részletesen kidolgoztam tervemet miképpen kell átépíteni és beosztani a palotát egy teljesen modern, nagy mezőgazdasági múzeummá, a szükséges gyűjteménytárakkal, könyvtárral, laboratóriumokkal, műhelyekkel, irodákkal stb. 3. kidolgoztam az egész múzeum szervezetét fő vonásokban 4. a múzeum költségvetéseit és személyi beosztását (ezt akaratom ellenére követelt tőlem a minisztérium). Mikor a munkálatokkal készen voltam - közben elég súlyosan megbetegedvén a szokatlan klíma, víz stb. következtében,73 - a király végtelen kedvességgel megköszönve váratlan sok és kész munkáimat, szinte barátilag kért térjek ismét vissza, fogadjam el kormánya ajánlatát és legyek nemcsak megszervezője, de nyomban rendszeresített első igazgatója is az új múzeumnak. Sajnos én naiv lélek teljesen elérzékenyülve a kiváló uralkodó igazán barátságos és valóban nagyon őszinte közvetlenségétől megígértem, hogy visszajövök és elfogadom ajánlatát. Ezt jó feleségem igen rossz néven vette tőlem, mert mint okos és a gyakorlati élet adottságaival számolni kénytelen asszony és hitves, akinek gyermekeimre is kellett gondolnia,74 ebbe sehogy sem akart belenyugodni, amiben, amint azt a későbbi fejlemények mutatták, teljesen igaza volt. II. Életem és működésem75 Paikert a külvilág számára 1940-es évjelzéssel ellátott önéletrajzát írógéppel írta. Kézírással azonban további kiegészítéseket, javításokat eszközölt a szövegen. Ekkor már 74 éves volt, az előzőleg közölt önéletrajzi verzió óta eltelt négy év. Talán ennek köszönhető, hogy a szöveg objektívebb, irodalmibb, letisztultabb, nem ugrál az idősíkok között, nincs ismétlés-visszatérés. Sajátos, hogy egyes szám harmadik személyben fogalmaz, „P.”-ként említve magát. A szövegben található aláhúzások 72 Jelentése: az egész erre ment ki, ez volt a cél. 73 Parchernek írt leveléből tudjuk, hogy a szokatlan víz és klíma miatt vérhast kapott és egy hétig beteg volt. Ld. Paikert 1930. okt. 14-nov. 16. keltezésű, Parchernek Bernbe küldött levele; MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. 74 A gyermekeik valójában ekkor már felnőttek voltak: lányuk férjnél volt, Géza fiuk főispáni titkár volt Széchenyi Viktor mellett, Alajos fiuk a Külügyminisztériumban dolgozott, vő. Quart. Id. OSZK Kézirattár Quart. Hung. 3264/7.1932. III. 28-1933. X. 27. kötet, 5. 75 A kézirat az „Életrajzom 1940” címet viselő dossziéban található (MMgM Személyi Emlékanyag Gyűjtemény, SZE 2012.20.1 lelt. sz.). A 3-4. oldal szól Egyiptomról. 231
