Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése

azt a nagy örömöt, amit én feltétlenül megadtam volna neki, ha ott maradhattam volna, hogy ezt a valóban nagyszabású, kiváló új mezőgazdasági múzeumát szemé­lyesen és ünnepélyesen, mint az ő egyéni inititatumáf* és mint kiváló, állandó, szép és hasznos tudományos és gyakorlati intézményét megnyissa és átadja, úgyszólván ajándékaként országának és népének. 1930-ban, amikor ott Kairóban az első részletes terveket készítettem Fuad király és kormánya részére, még nem tudtam, hogy a mostani egyiptomi arab kormány, teljes ellentétben királyával, a külföldről hozatott szakértőket a legraffináltabb és unfairebbb módon kihasználja és idő előtt hazatérésre készteti, azért, hogy az alko­tás és szervezés egész dicsőségét és következményeit önmagának eltulajdonítsa. Sajnos teljesen védtelenül ki voltam szolgáltatva az ottani bennszülött intrikusok­­nak, mint egy ártatlan, védelem nélküli bárányka. Naiv lelkesedésemben és önzetlen önfeláldozásomban minden tudást kiadtam, senki nem figyelmeztetett az ottani perfid65 eljárásokra, senki nem védett, legkevésbé, sajnos ottani külképviseletünk, sőt ellenkezőleg épp az volt amely leginkább ellenem dolgozott. Nem akarva saját országomnak és saját kormányomnak ártani, eddig hallgattam és eltűrnöm kellett, hogy saját minisztériumom ellenem fordult, mert el se hitte volna. Eddig hallgattam és talán végig hallgatni fogok, de ez a méltatlan és igaztalan eljárás az arab egyiptomi kormány részéről, melyhez öntudatlanul itteni saját kor­mányom és sok tekintetben az itteni félrevezetett közvélemény is hozzájárult - szinte megőrjített engem, úgy hogy sokszor közel voltam az öngyilkossághoz. Itt Magyarországon megszerveztem és berendeztem egy úttörő, legszebb mezőgaz­dasági múzeumot minden elismerés nélkül, Kairóban szintén a semmiből, szintén a legteljesebb önzetlenséggel és sikerrel megteremtek egy még nagyobb, még modernebb és tökéletesebb mezőgazdasági múzeumot és amikor az dacára az egészen hihetetlen intrikáknak és mesterséges akadályoknak majdnem készen áll és működik, akkor lel­kiismeretlen keleti raffíneriával hazaengednek engem Afrikából nyári szabadságomra, de közben hátam mögött lehetetlenné téve visszatérésemet, mindezt ottani külképvi­seletünk hatályos közreműködésével, - ez több volt, mint amennyit elbírhattam. Még most sem hevertem ki egészen ennek a lelki csapásnak rombolásait. Amikor 1929-ben tárgyaltam az egyiptomi és a magyar kormánnyal, vállaljam-e és mily feltételek mellett ezt a fontos és szép missziót és amikor 1930-ban első tájé­koztató utamra leutaztam Afrikába, abban a teljes hitben voltam, hogy Egyiptom királya kívánja lejövetelemet, hogy én aki megszerveztem a budapesti mezőgazda­­sági múzeumot, saját terveim szerint oly sikerrel hogy az világhírűvé lett, [mintája volt ily múzeumok] egy hasonló szép és hasznos múzeumot szervezzek neki és kor­mányának Kairóban. Abban a teljes hitben voltam hogy ebben nemcsak Fuad király és egész kormánya, hanem az én kormányom és természetesen külképviseletünk is, minden erejükkel támogatni fognak engem, aki azért megyek le a fekete kontinensre Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán, „Egyiptom és a Közel-Kelet mezőgazdasága” témában szerzett egyetemi tanári képesítést; vö. Vitkayné, Góz Gabriella: Nagy Iván Edgár. In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok, Für Lajos, Pintér János (szerk.), I. Budapest 1988, 600-602. 64 Kezdeményezését. 65 Perfide: francia kifejezés, amely a latin per (valamitől való eltérés) és fides (személy esetében a jelentése: becsületesség, egyenesség, őszinteség) szavak összetételéből, illetve a per fidem deficere (,a becsületesség hiánya miatt’) kifejezésből ered. Jelentése: hűtlen, gálád, szószegő. 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom