Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése

és legalkalmasabbnak e szép feladatra, de ha azt nem fogadom el, válasszam ki az erre legmegfelelőbbet. Azonnal hozzáfogtam ahhoz, kit lehetne e nagy és fontos munkával megbízni, olyant, aki valóban ért e nem mindennapi, nagyon sok muzeális tudást, tapaszta­latokat, ízlést, világismeretet, nyelvtudást stb. követelő munkához, és akiben egyben garantiát látunk arra nézve, hogy azt nemcsak a legkitűnőbben el is végezze, de a magyar nemzetnek is e nagy munkával állandó dicsőséget és elismerést szerezzen. Lelkiismeretesen és gondosan átnézve az összes itt számba jöhető egyének képességeit, tudását, eddig elért eredményeit stb. sajnos a legnagyobb gondossággal részletesen meghányva az itt tekintetbe veendő speciális készségeket és kívánalmakat, nem találtam oly megfelelőt akiben a szükséges jó tulajdonságok mind kimunkálva együtt volnának. így hosszas keresés, tapogatózás és kombinálás után is, kénytelen voltam Mayer miniszternek jelenteni, hogy ily nagy és felelősségteljes feladatra valóban alkalmas szakférfiút nem találtam. Mayer miniszter nagyon kedvesen azt mondotta nekem: ez természetes, azért kértelek Téged, vállald el magad. Erre azután nagy tépelődés következett. Akkori két legjobb, legmagasabbra tartott barátom, Apponyi Albert gróf4 és Dégen Árpád dr.,54 55 mindkettő egyén kívüle a kele­tet is ismerő férfiú, a leghatározottabban lebeszélt erről, mondván ne fogadjam el az ajánlatot, egyrészt mert a kilátásba helyezett recompensatio56 nincs arányban a feladat nehézségével és nagyságával, másrészt a kelet mentalitása nem nekem való, különösen nem az én koromban. Oh mennyire, de mennyire igazuk volt nekik! És én, mindig nem a magam, hanem az ország, nemzetem és az összesség érdekeit magam előtt tartó naiv idealista, hosszas tépelődés után azt mondottam magam­nak: 'itt áldozatról van szó, tényleg erre alkalmas szakerőnk nincs más, csak Te magad azért dacára, hogy már koros vagy, dacára annak, hogy a recompensatio egész csekély, a veszély pedig, hogy életed vége felé egy esetleg hibádon kívül nem sikerült munkával tönkre teheted eddigi egész életeden át szerzett érdemeidet, - mégis neked kell azt vállalnod, mert valószínű, hogy sikerülni fog neked, mint erre predestinált legjobb szakférfiúnak és akkor nemcsak a magyar nemzetnek, nemcsak az egyiptomi nemzetnek, de az összességnek is örökös szolgálatot tettél.' Végre mégis elhatároztam, meghozom ezt az áldozatot, még ha nem is sikerül jól. De bíztam tudásomban, tehetségemben, eddigi sikereimben, mert hisz alkal­mam van most a külföldön mint magyar szakember, egy állandó, nagy tudományos intézményt létesíteni, amely nemcsak az ottani országnak lesz hasznára, de az egész világnak, mert még modernebb, még hasznosabb lesz mint a magam budapesti múzeuma és folytonos dicsőségére lesz nemzetemnek. 54 Apponyi Albert, nagyapponyi, gróf (1846-1933) politikus, országgyűlési képviselő, vallás és közoktatási miniszter. A politikától történő visszavonulását követően különböző nemzetközi fórumokon képviselte az országot. A Magyar Külügyi Társaságban Paikerttel együtt tevékenykedett. Többször járt Egyiptomban. Paikert őt tartotta egyik legjobb barátjának. 55 Dégen Árpád (1866-1934) orvos, botanikus, kísérletügyi főigazgató, egyetemi tanár Pozsonyban végezte a gimnázi­umot. 1896-tól haláláig a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás (később Intézet) vezetője. 1890-ben járt Törökországban, de főleg Európában botanizált, kiemelten a Balkánon. Dégen a budapesti múzeum 1907-es megnyitása előtti munká­latokban is részt vett, közreműködött a különböző kiállítási osztályok szakmai kidolgozásában; vö. Dr. Matolcsi János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve, Budapest 1971, 13. 56 Recompensatio, latin kifejezés, jelentése: viszonzás, kiegyenlítés. Itt fizetség értelemben szerepel. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom