Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése

tétlennek tartja a túlnépesedett ország boldogulását.30 Egy másik jelentésében pedig arról ír, hogy az egyiptomi kormány a parasztok (fellahok) számára tanfolyamokat indít és a jó eredménnyel végzőket állami költségen Franciaországba akarja küldeni földművesiskolákba, az öntözéssel kapcsolatos fejlesztésekre angol-amerikai-svájci szakértőket hívtak az országba.31 Fuad király egyetemet, tudományos társaságokat, intézeteket alapított, illetve modern kritériumok szerint átszervezte az iskolai oktatást. A gazdasági, jogi, politikai, bölcsészettudományi és egyéb intézmények életre hívásakor nem habozott külföldi szakembereket hívni segítségül.32 33 Mivel Fuad kitűnő barátságot ápolt III. Viktor Emmanuel (1869-1947) királlyal, különösen jelentős volt az olasz szakemberek jelenléte az egyetemi oktatásban a kezdetekkor. Az ekkori lépések meghozták eredményeiket. Germanus Gyula az 1957-1958-ban megtett újabb közel-keleti útjáról szóló beszámolójában megjegyzi: „Ma már nem elfogult sejkek, hanem szakemberek vezetik Egyiptomot. Az írástudatlan paraszt földhöz jutott, és mindinkább terjeszkedő csatornák ontják a televény iszapot a földekre, megsokszorozva a terméshozamot. [...] A felláh (szántó-vető) már nem az állati sorban tengődő ember, hanem öntudatos termelő, aki hírlapot olvas, és a Koránon kívül szépirodalmi és szakkönyveket is tart a házában.”33 Bár jelen voltak xenophób mozgalmak, összességében az egyiptomi társadalom nem mondható idegengyűlölőnek. így az egyiptomi munkatársak Paikert iránt tanúsított viselkedésének párját ritkítóan kedvezőtlen megítélése meglehetősen túlzónak tűnik.

Mindhárom önéletrajz említést tesz a barcelonai világkiállításról. Az 1929. május 20. és 1930. január 15. között zajló esemény magyar mezőgazdaságot bemutató kiállítási csoportjának tervezője és vezetője Paikert Alajos volt.34

Mindegyik írás említést tesz arról, hogy Fuad két évtizeddel korábban járt a budapesti múzeumban, és már akkor megszületett benne a kairói mezőgazdasági múzeum terve. A Magyarság 1930. június 3-i számában azt írja a cikk szerzője, hogy „délelőttöket sétált a kitömött állatok, üvegszekrények, táblázatok közt [...] Búcsúzáskor közölte Paikert Alajossal, hogy mennyire szeretne ő egy hasonló intézményt látni Egyiptomban.” Paikert önéletrajzai nem említik, hogy többször visszament volna a király, és kevésbé is tűnik életszerűnek a többszöri visszatérés. Ami bizonyos: Fuad aláírása megtalálható a múzeum vendégkönyvében.

Az első és az utolsó önéletrajzi rész megemlíti, hogy Paikert korára való tekintettel vonakodik elvállalni a megbízást és lehetséges jelöltet keresgél. Egyelőre sem naplójából, sem önéletrajzaiból, sem egyéb írásaiból nem került elő, kik voltak a „jelöltjei” a munkára.

31 304/Pol. 1929. Jelentés a politikai helyzetről, 1929. január 18. MOL К 90.1. iratcsomó 1929.

32 Bővebben lásd erről Fu ad I. címszó. In: Enciclopedia italiana di scienze, lettere ed arti 1932-1941. vol. 16. Milano 1932, 134-135.

33 Germanus Gyula: A kelet fényei felé, Budapest 1970, 31.

34 Vő. Nemzeti Újság 1929. júl. 21. A magyar kiállítás katalógusát lásd: Catálogo de la sección de Hungria. Exposición Internacional de Barcelona, [s.l.] 1929, illetve a magyar kiállítás mezőgazdasági részlegéről: Exposición de agricultura de Hungria. Exposición Internacional de Barcelona, Barcelona 1929. A MMgM MD. Tört. Irattár gyűjteményben 1574-1577. leltári számok alatt a Barcelonai Nemzetközi Kiállítás Mezőgazdasági Csoport Irodájának iratai jelentős számban megtalálhatók a Mezőgazdasági Múzeumban.

219