Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
A hasonlóságok mellett alapvető különbségek is megfigyelhetők. Kairóban egy használaton kívüli, Kairó elővárosában, Gizában található, nem múzeumnak épült palotát Fuad elhunyt testvérének, Fatime hercegnének a palotáját alakítják át.19 A kairóihoz óriási kert is tartozik, „gyönyörű tropikus park”. A kezdeményező Magyarországon a gazdatársadalom és az OMGE, valamint a múzeumlétesítő törekvéseiket pártfogoló földművelésügyi miniszter, Egyiptomban pedig a király. Paikert egyfelől kultúrmissziónak tekintette egyiptomi megbízását,20 másfelől a lehetséges kiviteli termékek (ló, szarvasmarha) promotálásának terve is felmerült benne.21 Országszerte hírértéke volt a magyar szakértelem ezen megbecsülésének,22 és a kairói múzeum építésének a híre gyorsan elterjedt külföldön,23 illetve több ízben jelent meg cikk egyiptomi lapokban a budapesti múzeumról.24 A hazatérését követő években ifjabb Paikert Alajos számos összejövetelen tartott előadást az egyiptomi munkájáról és Egyiptomról. A KÉZIRATOKRÓL A továbbiakban Paikert három önéletrajzi írásának Egyiptomra vonatkozó részeit közöljük, keletkezésük időrendjében. A három írásban vannak eltérések, illetve vannak olyan szövegek is, amelyek csak egy-egy variánsban jelennek meg. Az eseményektől távolodva egyes részletek erősödnek, mások halványulnak. Néhány kevésbé fontosnak tűnő részlet viszont meglepően terjengős. Mindhárom írásra jellemző a sok ismétlés, visszatérés. Egy-egy kéziraton belül is - különösen a harmadiknál - látszik, hogy sok, különböző időkben keletkezett, egymást részben átfedő jegyzetből, fogalmazványból állt össze. A kézírás nehezen olvasható, néha szinte vonallá szűkül. A kéziratokban az ékezetek olykor elcsúsznak, sok az áthúzás, a beszúrás. számára, hogy a növénytermesztés és állattartás fejlődjön, ismereteik bővüljenek és társadalmi helyzetük színvonala emelkedjen. Hafez Hasszán földművelésügyi miniszternek a tárgyban az egyiptomi nemzethez szóló felhívásának szövegét ld.: Appel du Ministre de l’Agriculture ä la Nation Egyptienne, MOL К 90. 3. iratcsomag 1931/3. A magyar felhívás többek között azt hangsúlyozva buzdította a gazdaközönséget a tárgyak felajánlására és ajándékozására, hogy „az a múzeum a legteljesebb, melyet a közönség szeretetébe fogad és szorgalmasan gyarapít.” Balás Árpád: M. kir. mezőgazdasági múzeum. In: Köztelek 7. évf. 103-104. sz. 1806-1814, 1807-1809. 19 Fatima Ismail hercegnő (1853-1920) az akkor még herceg Fuad által alapított kairói egyetem legnagyobb adományozója volt, pénzt és igen drága ékszereit is felajánlotta az egyik egyetemi campus számára. A hercegnőt Umm Al- Muhsininnek, a jótékonykodás anyjának is nevezték. Palotája méltón szolgálta a kultúra, a múzeum céljait. http://www. ncwegypt.com/index.php/en/information/womenengfig/409-fatmaeng [Megtekintve: 2013. február.22.] Érdekes, hogy Kairóban ekkor már működött Egyiptom korabeli legfontosabb exportcikkének múzeuma, a gyapotmúzeum, de nem azt alakították át mezőgazdasági múzeummá, hanem új intézményt létesítettek. 20 Palóczi Edgár: Magyar kultúrmunka Egyiptomban. In: Budai Napló, 1932. nov. 4., illetve Magyar szakember útmutatása szerint épül Kairó Mezőgazdasági Múzeuma. In: Nemzeti Újság, 1931. szept. 20. 8. 21 Vö. Fejér megyei napló, 1932. nov. 27. Egyelőre nem került elő olyan irat, amely Paikert közbejöttével létrejött kapcsolatról ad hírt. Ellenben több levéltári forrás is tanúsítja, hogy a földrajzi távolság ellenére is folyamatos kapcsolat állt fenn a két ország között. A kereskedelmi kapcsolatok fejlődőnek, de szerénynek mondhatók: 1928-ban 72.527,1929-ben 144.836,1930-ban 390.306 angol font értékben vittek magyar terméket Egyiptomba, 1928-ban 44.169,1929-ben 236.2- 94, 1930-ban viszont csak 40.224 angol font értékben érkezett egyiptomi export Magyarországra. Vö. No. 293/1931. Rapport général pour l'année 1930., 20. MOL К 90. 3. iratcsomó 1931/3. 22 Vö. Egyiptom királya magyar szakemberekkel elkészítteti Kairóban a városligeti Mezőgazdasági Muzeum mását. In: Magyarság, 1930. június 3. 9. 23 Ezt bizonyítja, hogy az Enciclopedia italiana di scienze 1932-ben megjelent 16. kötete a Fuad szócikkben már a király legújabb alkotásai között megemlíti a mezőgazdasági múzeumot is. Lásd Enciclopedia italiana di scienze, lettere ed arti 1932-1941. Milano 1932, vol. 16.135. 24 Például: a La Patrie 1930. február 25-i száma; illetve a La Cloche 1930. ápr. 12-i számában: Maurice Betito: Les oeuvres utiles. Le Musée Royal dAgriculture de Budapest (a cikkben tévesen M. Alfred Paikert jelenik meg a képaláírásban). MOL К 90.2. iratcsomó 1930/7., továbbá a La Cloche 1931. nov. 18-i számában Maurice Betito: Entretien avec M. Alajos de Paikert, MOL К 90. 3. iratcsomó 1931/5. 217
