Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
látképek, épületek rajzai uradalomtörténeti kutatás során nemcsak illusztrációs jelleggel bírhatnak. Részben elektronikusan is kutathatóak.76 Az állami nagybirtokon és magánbirtokokon készült fényképek már a kezdettől, vagyis 1896-tól szerepeltek a múzeum kiállításaiban. A korábban Archív Fotók Gyűjteményének nevezett Eredeti Fényképek Gyűjteményében mára már nem fellelhető felvételek a korabeli leltárkönyvek alapján rekonstruálhatóak.77 A fennmaradt és a később gyűjtött uradalmi felvételek alkotói közül a 19. század vége és a 20. század elején kiemelkedő tevékenységet végzett az uradalmak fényképezése terén Ellinger Ede és Erdélyi Mór.78 Erdélyi Mór uradalmi fényképei között találhatjuk például a gróf Radványi László radványi uradalmáról készülteket, továbbá olyan felvételeket, amelyek megörökítették gróf Hadik Barkóczy Endre birtokának állatállományát, gróf Keglevich István rákói birtokát, Szájhelyi Gyula rohonci és Széli Kálmán rátóti gazdaságát, továbbá gróf Wenckheim Frigyes uradalmát, báró Schlossberger Henrik kartali nagybirtokát, illetve a gödöllői koronauradalmat.79 A neves fotográfusok felvételei mellett az uradalomtörténeti kutatások szempontjából a kevésbé neves vagy ismeretlen alkotók fényképei is értékes adatokkal szolgálnak. A fényképek számos helyszínt és alkalmat örökítettek meg. Az Eredeti Fényképek Gyűjteményének részét képezi a különböző uradalmakat ábrázoló fotók mellett az 1900-ban megrendezett párizsi kiállítás uradalmakat bemutató anyaga is, közte József főherceg, Frigyes főherceg és gróf Csekonics Endre uradalmának kiállításáról készült fényképfelvételek.80 Az Eredeti Fényképek Gyűjteményében olyan albumok is találhatók, amelyek gyakorlatilag teljes képet adnak egy-egy uradalom épületeire, művelési ágaira, az állatállományra, a növénytermesztésre, az ott dolgozókra és az egyes munkafázisokra vonatkozóan. Az előzőekre jó példa a „Devecseri uradalom beruházásai 1909- től 1925-ig gróf Esterházy Móricz úr ő excellenciájának hálás tisztelettel a devecseri uradalom tiszti kara” címet viselő album,81 amelynek szignóval ellátott fotóit Erdélyi Mór jegyezte. Ugyancsak példaként idézhetjük „Az egri érseki uradalom gazdasága 1938”82 címmel készült fotódokumentációt, amit Andrássy Iván készített. Andrássy egyébként az uradalom gazdatisztje volt 1935-1940 között. Jelentős sorozatok még a mezőhegyesi állami ménesbirtokra, a mernyei uradalomra és a Szolnok-Doboka vármegyei uradalomra vonatkozó sorozatok.83 Az uradalmi vadászatokat is gazdag fotóanyag segítségével tudjuk követni több uradalomra vonatkozóan. Megemlíthetjük, hogy igen bőséges felvétel segítségével ismerhetjük meg a Habsburg Frigyes főherceg uradalmaiban 1890-1910 között folyó vadászatokat az uradalmi erdészeten és halászaton kívül.84 76 http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/ARCHIVE/PUBLIC/Trkpek.html (A letöltés ideje: 2014. 02. 08.) 77 Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye. In: Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 2005-2007. Budapest, 2007.152-160. 78 Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében. In: Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 2008-2010. Budapest, 2010.41. 79 Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái. In: Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai 3. Budapest, 2012. 8. 80 Knézy, 1994. 62-65. 81 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF), leltári szám: 8027. 82 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF), leltári szám: 2009. 138.1-163. 83 Knézy, 1994. 309-319. 84 Vörös, 2007.165.; Knézy, 1994. 309. 208
