Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
fotóit tartalmazza. A fényképek között kastélyokat, kúriákat is találhatunk valamelyik termelőszövetkezet, vagy községi tanács kezelésében.54 Más forrásra épülő kutatómunkával olyan gazdasági épületekre is lehet bukkanni ebben a gyűjteményben, amelyek korábban uradalmi gazdasági épületek voltak. A Személyi Emlékanyag-Gyűjtemény a mezőgazdasági tudományok és kísérletügy, az agráripar- és a gazdálkodási gyakorlat, az agrárpolitika és a szakoktatás, valamint a szakigazgatás és a szakírói működés területén kiemelkedő elméleti és gyakorlati tevékenységet folytató személyekre vonatkozó, a munkásságukat dokumentáló anyagok együttese. A személyi iratok, életrajzok, okmányok, oklevelek, kitüntetések, fényképek, kéziratok, levelezések, úti jelentések, publikációk, sajtódokumentumok, esetlegesen személyi tárgyak között konkrét név megadásával kereshető az olykor uradalmakkal is összefüggésbe hozható személyek hagyatéka.55 A Szakoktatás-történeti Gyűjteményben a magyarországi agrároktatás alap-, közép- és felsőfokú intézményeinek múltjára vonatkozó dokumentációs anyagot, azaz bizonyítványokat, tanterveket, intézménytörténeti dokumentumokat, kéziratos jegyzeteket találhatunk. A közép- és felsőfokú intézményekben használt tankönyvek növénytermesztés, állattenyésztés, tejfeldolgozás, élelmiszeripar, erdőgazdaság és egyéb témakörök szerint lelhetőek fel. A legkorábbi iratanyag a 18. századból való, az 1797-ben gróf Festetics György által alapított keszthelyi Georgikonból, Európa első felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézményéből származik.56 Amint fentebb már említettük az 1980-as években Für Lajos és Pintér János kezdeményezte a volt gazdatisztek visszaemlékezéseinek gyűjtését. Ennek hatására sok kézirat érkezett be pályázatképpen, amelyekhez olykor fényképfelvétel is társult.57 Ezek a visszaemlékezések a múzeum Kéziratgyűjteményében találhatóak, leltározásukra 1982-ben és 1983-ban került sor. Az uradalmi szakemberek, illetve birtokosok, gazdálkodók által készített viszszaemlékezések közt szerepelnek a következő írások. Beuson Lajos „Az uradalom nagy napja (Agárd)” címmel adta múzeumba emlékezését.58 Bér István hatvan évvel korábbi emlékeiből közölt „szemelvényeket”.59 Ébinger József a magyar kegyes tanító rend uradalmának nyugdíjintézményéről írt.60 Farkas József „A két világháború közt a lucsai uradalomban” címmel osztotta meg emlékeit.61 Garzó Imre írásának címe „Egy mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodása a két világháború között” volt.62 Kégel Árpád pedig a Hohenlohe család javorinai uradalmának a Magas-Tátrában zajló vadgazdálkodására emlékezett.63 Kégel „Egy mezőgazdasági szakember életútja” címmel vallott életéről.64 54 Például a hőgyészi Lichtenstein kastély a Hőgyészi Állami Gazdaság kezelésében volt. A korabeli felvétel rendelkezésre áll a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteményében, leltári száma: 426. 55 Vitkay Kálmánné: Személyi Emlékanyag-gyűjtemény (SzE). http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article. php?article_id=47 (A letöltés ideje: 2014. 02. 08.) 56 Szakoktatás-történeti Gyűjtemény (SzO). In: http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article.php?article_id=46 (A letöltés ideje: 2014. 02. 08.) 57 Knézy, 1994. 308-309. 58 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 546. 59 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 547. 60 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 548. 61 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 549. 62 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 550. 63 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 551. 64 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 556. 206
