Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy gyűjtemény - két fotográfus - négy helyszín. Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből
egy díszes vászonkötésű albumban105 kerültek kiadásra és további nyomdai sokszorosításra.106 Ugyanis a fényképek minden valószínűség szerint még ugyanabban az évben, tehát 1902-ben készültek és a már sokkal szakszerűbb körülmények között tartott lovak állapotát tükrözték. Az album Ruisz Gyula hagyatékaként került a gyűjteménybe.107 Ennek kapcsán egy érdekes kis történetet érdemes megosztani az olvasóval. Vajon mennyire lehet véletlen az egybeesés? A választ talán sohasem tudjuk meg. Az biztos azonban, hogy Ellinger Ede a portrékészítés korabeli művelőjeként 1895 májusában Ruisz Gyulánéról készített felvételt.108 A kor hagyományos beállítású albumin fényképén a hölgy egy láncon függő, négyszög alakú nyakéket visel, melyet - állítólag - Fadlallah el Hedad Mihály ajándékozott neki.109 3. Kisbér A ménesbirtok 1853. évi alapításától kezdődően az angol telivér tenyésztésére és meghonosítására specializálódott. 1869-től szerepel magyar királyi állami ménesként. Talán e birtok vonatkozásában vannak olyan, Ellinger által készített felvételek, amelyek valóban eddig teljesen ismeretlenek voltak. A fotográfiák egy részének múzeumi bekerülése 1930 áprilisa, amikor Ruisz Gyula hagyatékából több fénykép és könyvészeti dokumentáció is a múzeum tulajdonába jutott.110 A fényképek két jelentősebb témára oszthatóak, hasonlóan az előző két birtok esetében: általános képek a gazdaság infrastruktúrájáról, valamint az állatállományról. Ez utóbbi képsorozat a díszes verzóval a budapesti műterem által jegyzett képeslapméretű fényképeken őrződik. Az épületeket viszont a nagyobb karton paszpartúval ellátott felvételeken láthatjuk. A képek datálása az 1890-es évekre tehető, figyelembe véve a korabeli leltári bejegyzéseket, továbbá egységes stílusjegyeiket a mezőhegyesi és a bábolnai fényképek alapján is. Van azonban egy valószínűleg még korábbi, szintén Ellinger által készített fényképsorozat az 1890-es évekből. A díszes verzón itt már egyszerre szerepel a budapesti és a siófoki műterem címe. A képeken ardenni kancák és csikók (Velocipé, Philipp, Botton, Bella, Babó) továbbá hidegvérű mén, kanca és csikó (Parázs, Champion, Mignardize), pecheron (Athlasz II) fajta is látható.111 Természetesen számos felvétel őrzi a Kisbérhez szorosan kapcsolódó angol félvér és telivér tenyésztésű lovakat is. Kisbér 1853-ban átkerült a katonai kincstár tulajdonába, melynek vezetője Ritter Ferenc vezérőrnagy lett, aki hatékony birtokfejlesztésbe kezdett, mivel a birtokon „fekvésénél és adottságánál fogva lótenyésztésre igen alkalmasnak tartották, de épületeiben, felszereltségében messze nem volt alkalmas, hiszen itt korábban juhokat tartottak.”112 Ellinger készített az említett juhállományról is fényképet. Van a felvételek között merino nyáj juhásszal, háttérben a hodály épületével,113 valamint néhány friz fajta114 is. Ugyancsak a kisbéri jószágállomány 105 Lt.sz. MMgMEF 10269. 106 Egy nyomdai sokszorosítással készített bőrkötésű album megtalálható az Országos Mezőgazdasági Könyvtár állományában. Jóllehet a fotográfus neve nincs feltüntetve, de a fényképek minden kétséget kizáró azonossága miatt valószínűsíthetjük, hogy az alkotó Ellinger Ede. Az album a M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter kiadványa. 107 Lt.sz. MD Történeti Irattár i.sz.: 179-1930. 108 A fénykép magántulajdon. 109 A történetet Ruisz Gyula örökösei mesélték nekem, talán nem bánják, hogy közkinccsé tettem. Köszönet érte. 110 MMgM MD Történeti Irattár i. sz.: 179-1930. 111 Lt. sz. MMgM EF 679-691. 112 Dr. Hecker Walter: Híres versenylovaink. Szerkesztette: Benyó József. IÁT Kiadó, 2011, 79. A továbbiakban Hecker W. 2011. 1,3 Lt.sz. MMgM EF 2012.12.1. 114 Lt.sz. MMgM EF 2012.12.2-4. 179
