Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy gyűjtemény - két fotográfus - négy helyszín. Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből
Egy gyűjtemény -két fotográfus - négy helyszín Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből VÖRÖS ÉVA BEVEZETÉS A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fényképgyűjteményeinek történetét feldolgozó tanulmány elkészítése1 hívta fel a figyelmet arra, hogy további agrár- és intézménytörténeti résztémák feldolgozása igen érdekes, és nem utolsó sorban fontos kutatási feladat lehet, hiszen eredményeként hiánypótló kiegészítések és leltári adatok pontosítása várható. A több szempont alapján végzett vizsgálódás módosíthatja is bizonyos tematikus egységek eddigi értelmezését, de akár át is értékelheti a fotográfiák jelentőségét, tartalmi vonatkozását. így történhet jelen esetben is. A tanulmány az egykori négy állami ménesbirtokhoz - Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér, Fogaras - kapcsolódó fényképeken keresztül a 19. század utolsó két évtizedének egyik legkeresettebb fényképészének, Ellinger Edének (körülbelül 1840-1920)2 ismeretlen munkáit mutatja meg. Az Eredeti Fényképek Gyűjteményében megtalálható pozitívok rendezése és feldolgozása alkalmával rendszeresen szembesülök azzal a megállapítással, hogy e gyűjtemény szinte kimeríthetetlen tárháza nemcsak a magyar agrártörténetnek, de a fotográfiatörténetnek is. A mostani vizsgálódás célja egyfelől, hogy az ismert fotográfus, újabb tematikájú munkáin túl feltárásra kerüljön a 19. század végi magyar agrártörténet képi forrásainak egy része. Továbbá, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az állami ménesbirtokok vonatkozásában ezek a fotográfiák fontos forrásai a levéltári, könyvészeti dokumentumok által megszerzett klasszikus ismereteinknek. A TÉMA FELTÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS FORRÁSOK A fotográfus életpályájának összeállítása nem egyszerű feladat, tekintettel arra, hogy összefüggő szakmai életrajz nem készült még. így Ellinger Ede munkásságát csak levéltári, sajtó- és fotótörténeti feltárások forrásaiból lehet felépíteni. Ennek kapcsán is fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány elkészítésének célja sem a fotográfus teljes pályaképének bemutatása. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közel 41000 gyűjteményi darabot őrző Eredeti Fényképek Gyűjteményében - mai ismereteink alapján - több mint 130 fényképet sorolhatunk Ellinger Ede alkotásai közé. A publikáció elkészítésének módszertana nagyrészt megegyezik az eddigi gyűjteménytörténeti kutatásokból megjelent tanulmányok3 metodikájával, nevezetesen: 1 Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007.151-177. 2 Kincses Károly: FotoABC, Magyar Fotográfiai Múzeum 169
