Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Oroszi Sándor: "M. kir. Erdőhivatal Apatinban"
A távolsági kereskedelmet nemcsak a Duna folyam, hanem az Eszék-Nagyvárad között kiépült vasútvonal is elősegítette. Következésképpen az 1873. évi bécsi nemzetközi kiállításra összeállított uradalmi kimutatásban a fát vásárolni szándékozókat az igen jó szállítási lehetőségekkel csábították.10 Az említett év után öttel, 1878- ban Bedő Albert foglalta össze az államerdők állapotát. S ebből most a továbbra is Doroszlón lévő erdőhivatal öt „pagonyát”, Bezdánt (Bezdan), Apatint, Bogojevát (Gombos - Bogojevo), Palánkát (Васка Palanka) és Kovilt (Alsókabol - Donji Kovilj) idézzük, ahol 45 268 kh (25 970 ha) volt az erdő, míg az igazgatósághoz összesen 52 654 kh (30 300 ha) tartozott.11 Amikor az erdészek megszabadultak a jószágigazgatóság „gyámkodásától”, és 1882-ben Apatinba került a magyar királyi erdőhivatal, mezőgazdasági területek még mindig maradtak, illetve keletkeztek. Az erdőirtások ugyanis tovább folytak, sőt az egész dualista időszakra jellemzőek voltak. A korabeli erdészeti politika két alappillérét ugyanis a meglévő, évszázadok alatt {e\h&\mozóáottfakészletek minél előbbi piacra juttatása, és a belterjesebb művelést, nagyobb hasznot hozó, arra alkalmas területekről való visszavonulás adta. Azaz a nem feltétlen erdőtalajokról az erdőket ki kellett, lehetett irtani. Különösen így volt ez a Bácska köztudatottan gazdagon termő vidékén, ahol a mezőgazdaság térhódításának talán csak a vissza-visszatérő árvizek szabhattak gátat. A vágásterületek értékesítésére előbb egy kevésbé bonyolultat idézünk, amelyhez nem tartozott tuskóirtási kötelezettség, azaz a terület - egyelőre - megmaradt erdőnek.12 Itt célszerű felhívni a figyelmet arra, hogy az erdészek a kijelölt vágásterületeken részletes választékbecslést végeztek. A következőt már irtási feladatokkal akarták eladni.13 Az 1889. február 12-én tartott apatini árverés eredményei Erdőrész kiterjedés becsár legtöbbet ígérő neve A becsártól való eltérés kh frt frt frt Újpalánka, 71,28 8.687,38 Bruckner Jakab 8.711 + 23,62 Rajkó (41,02 ha) Schachteli Antal 6.707 Apatin, 142,10 85.248,52 Stadtmann 55.000- 30.248,52 Herrschaftstrettplatz I. (81,78 ha) Gáspár } 86.891 189,34 77.385,79 Stadtmann Herrschafts(108,97 ha) Gáspár 31.891- 45.494,79 trettplatz II. 402,72 171.321,69 102.315 Összesen (231,7 ha) Ez utóbbit nem fogadták el, holott az illető erdőrészekre ez már a harmadik árverés volt. Közben az „Eissler Testvérek” cég írásban 113 800 forintos ajánlatot nyújtott be, de az ő ajánlatukat sem tartották jónak, hanem nyárra újabb, negyedik árverést írtak ki. Mivel a negyedik árverés is eredménytelen volt, a bécsi Eisslerék összegét, amely 115 000 forintról szólt, végül is elfogadták. Kikötötték azonban a gyorsított kitermelést, azaz 1891. március 15-éig a területnek legalább felét „szán10 - A magy. államerdők faüzletei ismertetése. Bp. 1873.14-15. 11 Bedő Albert: A magyar királyi államerdők gazdasági és kereskedelmi leírása. Bp. 1878. 26-27. 12 Faeladási hirdetmények. In: EL 1882. 8:III-IV. 13 Magyar Országos Levéltár. Földművelésügyi Minisztérium iratai (a továbbiakban: MOL K-184.). 1890-1-2212. 135
