Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.
Bazalicza Mátyás római katolikus plébánostól származik, miután a kert berendezésében ő vett részt. Már önállóan a Bazalicza-féle nyitrapereszlényi77 gyümölcsöst adja meg közvetlen forrásként négy fajtánál. Bazalicza plébános szakértő pomológus és neves szőlőtermesztő is volt, a Magyar Gazdasági Egyesületnek többször tett a gyümölcsészet terén hasznos szolgálatot; később nyugalomba vonult és 1848. szeptember 27-én hunyt el Budán, 61 éves korában. A később Breda renet néven honosodott Jakab király (König Jacob) I. osztályú alma forrása Gallini Ferenc (1792-1870) kertje volt. Gallini botanikai és vegytani érdeklődése miatt gyógyszerész lett. 1815-től Lúgoson gyógyszertár-tulajdonosként dolgozott, szabadidejében foglalkozott a botanikával és a gyümölcstermesztéssel, majd - szőlőbirtokot szerezve - a borászattal is. Számos szakcikket írt a borászati önálló lapokba. 1863-ban a Gyürky Antal szerkesztette Borászati és Kertészeti Füzetek közölte kőnyomatos arcképét. Az ott leírtak szerint több ízben beutazta a hazai és a külföldi (Johannisberg, Rajna, Mosel, Neckar környéki) szőlővidékeket, s „az ő válogatott szőlővesszei a két hazában legkeresettebbek, borait pedig külföldön igen szívesen vásárolják, és nem egyszer adott el 50-60 uj forinton akónkint nagyobb készlet bort.”78 Szakértelmét mutatja, hogy az 1870. évi Borászati Füzetekben róla megjelent nekrológ szerint „Senki sem értett hazánkszerte jobban az okszerű borkészítés- és kezeléshez, mint ő.”79 A „Bátorkesziből"80 megjegyzéssel ellátott fajták Kováts József (1807-1888) gyümölcsész bátorkeszi faiskoláját jelentik. Fontos szerepet játszott faluja életében mint református lelkész, de nagyhírű pomológusként is fejlesztője volt a község gazdasági boldogulásának. Szabadidejében behatóan foglalkozott gyümölcsös faiskolai termesztéssel. 1840-ben nagyszabású gyümölcsfaültetésbe kezdett. Külföldön is tanulmányozta a gyümölcstermesztést, amelynek minden ágazatával foglalkozott. Emlékét máig híven őrzik: róla nevezték el a bátorkeszi Kováts József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát. Igen jelentős szakirodalmi munkássága mellett Bátorkeszi életében az itt töltött 58 év alatt kiterjedt közérdekű tevékenységet is folytatott.81 A zentelki82 83 Török Zsigmondof3 a Pozmán (Pázmán alma) magjáról nevelődött Zentelki magonc „feltalálójaként” említi Nagy Ferenc.84 77 Nyitrapereszlény (Nyitra vm. - Ma: Preselány, SÍ.) 78 Borászati és Kertészeti Füzetek V-VI. füzet, 5-7. (1863) 79 Szinnyei: i. m.; Borászati Füzetek II. évf. V. füzet 320. (1870. május). A közölt megemlékezés kezdete: „Gallini Ferencz nekrológ: Meghalt Lúgoson április 19-én, áldásos életének 78-ik évében.” 80 Bátorkeszi (Esztergom vm. - Ma: Bátorove Kosihy, SÍ.) 81 Kováts (Kovács) József (Lakszakállas, Komárom vm., ma: Sokolce, SÍ., 1807 - Bátorkeszi, Esztergom vm., ma: Bátorove Kosihy, Szlovákia, 1888. március 7.) református lelkész, pomológus, szőlész. Főbb munkái: Kalauz a gyümölcsfaültetés, nyesés és a Bátorkeszi faiskolában található csemetékben vagy oltóvesszőkben megrendelhető gyümölcsfajok közül. Pest, 1861.; A Bátorkeszi gyümölcs és szőlő-telepek név és árjegyzéke az 1869-70. idényre. Ismeretterjesztő közleményekkel közzé teszi Kovács József tulajdonos. Pest, 1869. Lásd Szinnyei: i. m. 82 Zentelke, Kolozs vármegye, Bánffyhunyadi járás (Ma: Kalotaszentkirály, Sáncraiu, R. része). A Bánffy grófi család birtoka volt. Magyar Néprajz, 8. kötet Kalotaszentkirály - Zentelke címszó. Ma egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak. 83 Törökfalvi Török Zsigmond (1791-1871. október 9.), gyümölcsöse volt Zentelkén (Zam) és Kalota-szentkirályon. Felesége Benedek Polixéna (Nagykapus, 1824-Kalotaszentkirály, 1889. dec. 26.), a nagykapusi ref. lelkész leánya volt. Ők lehettek az ún. Török-kert tulajdonosai, amelynek közelében - szintén az ő telekrészük felvásárlása után - épült fel később a kalotaszentkirályi iskola. Fiuk, Török Károly (1840. március 28. - 1885. október 11.) a bánffyhunyadi járás főszolgabírája, aki egy kártyaveszteség miatt 45 évesen öngyilkos lett. Felesége Boncza Berta volt. Az ő Török Berta nevű leányuk ment férjhez saját anyai nagybátyjához, a nála 28 évvel idősebb Boncza Miklóshoz. Házasságukból egy leány született Boncza Berta, azaz a későbbi Csinszka, Ady Endre felesége. Törökfalvi Török Zsigmond a kalotaszentkirályi református temetőben nyugszik feleségével és kiskorukban elhunyt gyermekeivel. Forrás: OSzK. Gyászjelentések; 117
