Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.
A tordai gyömölcsös fajtáinak legtöbbjénél hazai forrásra utal a pomológus. Nagy Ferenc sok ősi, erdélyi gyümölcsöt előbbre helyezett, mint a külföldről beszerezhető és nem mindig alkalmazkodó fajtákat, így arányaiban nagy súllyal szerepelnek a környéken termesztett gyümölcsfajták, ezeknél csak annyit jegyzett meg, hogy „ismeretes”. Nagy Ferenc 1853-ban megjelent kiállításismertetőjében felsorolta a csak Kolozsváron található neves és nemes fajtaanyagot tartalmazó gyümölcsösöket. A Cseh János és Bodor Pál csemetekertjein és gyümölcsösein kívül híres volt Dobay György „legbecsesebb kertje” a Házsongárdban, amelyben „a nálunk megtalálható külföldi, úgy szinte a hazába található mindennemű gyümölcsökből” léteztek termőfák. Említésre érdemes volt „Schütz József úr terjedelmes kertészete a felső Házsongárdban," amely „több jó féle alma és körtefajokkal bír; de főereje ritka fajú cseresznyéiben rejlik.” A Kétvízközben levő Darnóczy-féle kertet Bazalicza Mátyás68 nyitrapereszlényi plébános, „tapasztalt gyümölcstenyésztő” rendezte be, aki az 1845-1848-as évek között katalógust is kiadott, melyben 40 almát és 30 körtét nevezett meg, s ezek mindegyikéből volt a Darnóczy-kertben is. A „legavatottabb pomológusok egyikének” nevezte Nagy Ferenc 1853. évi kiállítási tudósításában69 Miké Sándort, akinek a Brétfői-hegyen volt a gyümölcsöse, benne „ritka fajú” cseresznyékkel és körtékkel. „Végre az úgy nevezett Békás-szőllőhegyben Kovács Mihály úr gyümölcsöse érdemli meg az ismertetést,” melyben különösen az őszi körték tűntek ki.70 A hazai faiskolai források már több évtizedes múlttal rendelkeztek, s a már termőre fordult gyümölcsfák fajtáit is bizonyára évekkel korábban szerezte be tőlük Nagy Ferenc. Jegyzéke szerint ezek az alábbiak voltak: A legtöbb fajtát Oroszvár71 megjelöléssel látta el a pomológus (16 fajtát a nyolcféle - külön nem részletezett - őszibarackkal együtt). Oroszváron működött ebben az időben Klauzál Imre (1799-1847) mezőgazdász, 1833-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1840-ben az általa bérelt (borostyánkői uradalomhoz tartozó) Tárcsán növénytermesztési és -nemesítési intézetet alapított, melyet később a Moson vármegyei Oroszvárra költöztettek. Idősebb Egán Ede72 (1811-1880) végig 68 Bazalicza Mátyás [Bazilicza vagy Bazalica] (1787-1848) pomológus, r. kath. plébános Nyitrapereszlényben, ahol jeles gyümölcsöse és szőlője volt. Gyümölcsfaiskolája a harmadik országos jelentőségű gyümölcsfajta-gyűjtemény volt Magyarországon. A Magyar Gazdasági Egyesületnek többször tett a gyümölcsészet terén hasznos szolgálatot; később nyugalomba vonult és 1848. szept. 27-én meghalt Budán, 61 éves korában. Munkája: Catalog der Nitra Pereszlényer Obstbaumschule, nebst kurzer Darstellung der neuesten Fortschritte in der Obstkultur, und streng kritische Auswahl der allervorzüglichsten bis jetzt bekannten Obstsorten, ihre Rangordnung nach Grösse der Frucht, Reifzeit und Dauer, Schönheit, Geschmack und daraus hervorgehender Werth. Pest: Länderer Lajos. 1836.), az első rendszerezett, fajtakritikával ellátott ismertető. Ő kezdte terjeszteni a Magyar rozmarin almát. Irodalom: Szinnyei: i. m; Surányi Dezső: Gyümölcsfaiskolák kialakulásának története Magyarországon. Kertgazdaság, XXXIX. (2007) évf. 1. szám, 17-26. 69 Nagy Ferenc: Értesítés és még valami a Kolozsvárit 1852. December napjaiban tartott Gyümölcs-kiállításról. Kolozsvár, 1853. - Idézve Nagy-Tóth Ferenc: i. m. 76. 70 Nagy-Tóth Ferenc. Uo. 71 Oroszvár (Rusovce, SÍ., Pozsony településrésze) ma történeti kertként nyilvántartott parkja a Zichy-Ferraris Emánuel (magyarosan Zichy Manó) által építtetett kastély körül terül el. Zichy-Ferraris 1808. december 26-án született Bécsben. Tizenkét évig szolgált a császári hadseregben, majd leszerelése után a Moson megyei birtokán - Oroszváron - gazdálkodott. 1837-ben megnősült, majd 1841 és 1844 között építtette fel a „magyar Windsornak” is nevezett monumentális kastélyát oroszvári birtokán. Később csatlakozott a Batthyány Lajos vezette főrendi ellenzékhez, és harcolt a szabadságharc győzelméért. A szabadságharc bukása után belső emigrációban élt birtokán. 1861-től a felsőház tagja, 1867-től országgyűlési képviselő. Felesége halála után a reprezentatív, Pozsonyhoz és Bécshez egyaránt közel fekvő oroszvári kastélyából Somlószöllősre költözött. 1877. április 5-én hunyt el, Budapesten. A kastély melletti gyümölcsös messze földön híres volt. (Enzsöl Imre: Zichy-Ferraris Manó. In: Moson megyei életrajzi lexikon - online, Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár) http://mmel.nansoft.hu/?o=szc&c=648#C648 72 Walleshausen Gyula: Ki volt idősebb Egán Ede? In: Vasi Szemle, 2005/3. szám, 322-331. http://www.vasiszemle. t-online.hu/2005/03/walleshausen.htm 115
