Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok

A váci szíjgyártó, nyerges és csiszár céh 1715-ben a révkomáromiak céhlevelét vette át,81 de már a 18. század végén a szíjgyártók külön működtek. 1816-ban és 1836-ban önálló kiváltságokért folyamodtak.82

7. Inasfelszabadító levél (kitöltetlen)

(1800-as évek - Esztergom, Esztergom vm.)

Ai. 942. leltári szám.83

61 X 50 cm, 1 lap. Nyomtatott. Német nyelvű.

Tartalom: Kundschaft mesterség-megadás nélküli, üres nyomtatványa az érseki Esztergom-Víziváros és a Tamáshegy látképével. (Metsző neve és a kép forrása nem található a nyomtatványon). A Dunán sajkák és a rév kompja látható. 1762 és 1842 között készült a metszet, mert a repülőhíd látszik a képen.84 Az űrlap négy sarkán egy-egy szent, Péter, Pál, István és Albert álló alakja, fent középen két angyal tart egy Madonna-képet,85 fölötte a magyar koronával.

8. Kovács és bognár céh tanulólevele (1813 - Magyaróvár, Moson vm.)

AI. 861. leltári szám.86

49 X 37,5 cm, 1 lap. Kézírásos, akvarellel színezett, jelenetes, kézi rajzdíszítéssel. Restaurálandó állapotban. Német nyelvű.

Tartalom: Magyaróvár kovács és bognár céhe tanuló-levelet (Lehrbrief) állít ki Schmied György részére 1813. január 13-án. Lorentz Zimmer főcéhmester és Paul Stiburger alcéhmester gyűrűs pecsétjével és aláírásával. Középen nagyobb pecsét nyomával.

Fent középen I. Ferenc címere, kétoldalt Magyaróvárt ábrázoló tájkép (a baloldalin a Duna, rajta két sajka, a jobboldalin a katolikus templom), lent jobbra és balra egy-egy íjat fogó, tegezt vállán tartó, görög előképet idéző,87 szárnyas alak. A rajzok elég kezdetlegesek. (Lásd 3. sz. kép!)

A kovács és bognár céh már 1638-ban királyi kiváltságlevelet kapott. Ezt 1816- ban újíttatták meg.88

82 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Bp. 1967. 242.

83 Céhkataszterben nem szerepel. 1963. évi gyarapodás, vétel.

84 Amikor 1762-ben Esztergom városát felszabadították, egy repülő hidat — ingaköteles kompot — állítottak forgalomba. Ez egy speciális, 7 ladikra helyezett úszómű volt, amit 400 méter hosszú kötél tartott, és a víz árja hajtotta egyik partról a másikra. Ez a megoldás nem gátolta a hajóközlekedést sem, és mellette a felső és alsó rév is tudott közlekedni. A nagyobb vámbevételek reményében 1842-re ismét hajóhíd épült. http://www.sulinet.hU/tart/fncikk/Kjc/0/8340/ mariavaleria.html

85 Az ülő vagy álló Szűz Mária alakja karján a kis Jézussal, vállán hangsúlyozott köpeny vagy lepel-ábrázolással, vagy országalmával és jogarral, a 17-18. században a királyok pénzein, a bandériumok zászlóin és a céhek jelképei között is igen elterjedt volt (Mária különböző szimbólumokkal kísért megjelenítései között Esztergomhoz éppen a 18. században felerősödve kötődött a Köpönyeges Madonna vagy a Patrona Hungáriáé Mária-tiszteleti jelkép).

86 Céhkataszter II. 139.1963. évi gyarapodás, forrása ismeretlen.

87 Talán Apollónt-Artemiszt, az íjazó, nyilazó ikerpárt ábrázolja.

88 Céhkataszter II. 138.

50