Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok

az igazságát. Az új mesternek városban kell laknia.28 Két céhgyűlést kell tartaniuk, Úrnapján és Újév29 napján, a céhpénzt (havonként járó 1 kajcárt) be kell tenni a céhládába, s a büntetések és igazságtevések is ekkor történnek. A mesterözvegy férje halála után még egy évig és egy napig legényt fogadhat. Az atya mesterségét folytató fiúnak két évet kell inasévekben tölteni. Idegen inasnak azonban előbb emberségét bizonyítania kell, mielőtt szegődtetnék, aztán „ha erős, kett égés esztendőre, ha pedigh migh gyönge alapattal volna az ereotleni háromra szegödtetik.” 45 krajcárért írják be a céhbe inasnak, s 45 krajcárt kell fizetnie felszabadításakor.30 A további artikulusok rendelkeznek a misén való részvételről, a mesterek, legények és inasok temettetéséről. A „Huszonketteődik Articulus” csupán utalás a folytatásra: „Keövetkezik ez után az Cehnek sokassá es annak rendtartassa, mint kellettik az legényeknek es magoknak, mind az Bognár es Acs Cehben levőknek tartanj...” Ezután 16+1 paragrafusban nagyrészt a legények vétségeiért büntetésként fizetendő pénzekről rendelkezik.

A privilégium teljesebb és eredeti, mára megsemmisült példányát Reizner János írta le az Esterházy család pápai levéltárában.31

A vegyes céh két szakmája a 17. század legvégén önállósult. A pápai bognárok - fennmaradt pecsétnyomójuk szerint - 1692-től alkothattak önálló céhet.32 Az ácsok 1770-ben nyertek önálló szabadalomlevelet.33

4. Gombkötő céh privilégiuma

(1676,34 a végén bejegyzések 1795-ig - Pápa, Veszprém vm.)

AI. 951. leltári szám.35

21,5 X 29 cm, 14 lap. Vízjel néküli merített papírra, kézzel írt. Rongálódott karton borítóban, melyen zöld iratfűző szalagok töredéke látható. Eredeti. Magyar nyelvű.

Tartalom: Több szakaszból álló dokumentum. Nagyszombat gombkötő céhének privilégiumát kölcsönözték, így az irat elején a bevezető szöveg után a csak pápaiakra vonatkozó 7 artikulus olvasható (1-3. oldal). A következő szakasz az ugyancsak 7 paragrafusból álló nagyszombati szabadalomlevél másolata, melyet a nagyszombati gombkötőcéh és Nagyszombat városa papírfelzetes pecsétjével egyaránt eredetiben hitelesített (4-12. oldal).36

28 „Az ki Mester akar lennj nem falu helen hanem varoson az mesterséget űzze.”

29 Circumcisio (január 1.)

30 Az inas „tesz az mesterek Cehi ladaiaban negyven eőtt kraiczart, ha fel szabadul visontak negyven eött kraiczart le tegyen.”

31 Bognárok és ácsok céhe. 1660. június 1-jén, Pápán, Esterházy Pál gróf a II. Ferdinánd királytól 1626. évi április 12- én a kismartoni bognár és ács céh részére kiadott oklevelet a pápai bognárok és ácsok részére átírja és megerősíti. Huszonkettő és tizenhét német cikkely, melyre 1661. május 7-én, Pápán Esterházy Ferenc gróf megerősítése rávezetve. A német eredetin kívül egy egykorú hiteles másolatú magyar fordítása is megvan. (Reizner János: Az Esterházy grófi család pápai levéltárában őrzött céhlevelek. In: Történelmi Tár 1894. 17. évf. 634. http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/ kt.cgi?konyvtar/kt04111201/17_0_2_pg_634.html)

32 Pécsi Sándor színművész tulajdonában volt 1692. évi pecsétnyomójukat jelzi a Céhkataszter II. 207.

33 Ez, és ennek 1847. évi megújítása az Országos Levéltárban találhatók. (Trostovszky G., 37.)

34 A pápai gombkötők céhének privilégiumszerzési évét tévesen korábbra, 1599-re tették (Magyar Néprajz III. 112-113. oldal 33. térképének adatolásában). Reizner János idézett művében pedig nyomdahiba folytán 1626 olvasható.

35 Céhkataszter II. kötet 209. oldal. Múzeumba kerülése vétel útján történt, 1963-ban.

36 A nagyszombati gombkötőcéh pecsétjén akantuszlevél-kereten belül olvashatatlan körirat, jobbra hétsoros mentezsinórzat, középen a jellegzetes kócsagtollas forgó, balra kivehetetlen eszköz vagy termék ábrája. A másik pecsét Nagyszombat szabad királyi város kisebb pecsétje. Közepén szembenéző arc (egy szent vagy Krisztus arca) körülvéve glóriával, melyből hat, a pecsét keretéig futó sugár nyúlik ki. Az irodalom szerint Nagyszombat város pecsétje „a kérész-41