Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Kőrösi Andrea: A budaörsi kora római temető kocsi- és lósírjainak archaeozoológiai vizsgálata avagy A budaörsi kora római temető lovai
kerülő lovak adatait is.16 Vörös István szerint ezek a kistermetű lovak a bennszülött lakosság saját lovai voltak.17 Az állatok koponyája magas, boltozatos, de nem túl széles. A profil többnyire egyenes, hosszú. Az állkapcsok hosszúak, közöttük két típus, egy magas és egy alacsony testű figyelhető meg. Az állkapocs ventralis pontja (Gov) lehet kifejezett és kevésbé kifejezett is. Az állkapocs előre erősen keskenyedik, az állkapcsi szöglet ívelt, de nem szögletes formájú. A állatokról általánosságban elmondható, hogy hosszú lábúak voltak, magasan elhelyezkedő szüggyel. Az állatok hátsó végtagja relatíve hosszabb volt a mellsőnél. Egy végtagon belül általában a metapodiumok a hosszabbak. Hét ló esetében a mellső végtag humerus és radius részéből számolt marmagasság kissé kisebb a hozzá tartozó metacarpusból számoknál. Két ló esetében (162/1. és 79.) a humerus és radius hossza nagyobb a metacarpusénál. A 124/2. lónak rendkívül rövid a felkarcsontja a többi csonthoz viszonyítva. Ugyanez állapítható meg a femur és tibia/ metatarsusra vonatkozóan is. Nyolc ló esetében hosszabb, két ló esetében (125/2. és 79.) pedig rövidebb a metatarsusból számolt magasság a femurénál és tibiáénik A 162/1. lónál pedig a femur és tibia hossz azonos a metatarsuséval. Nagyon jól kitűnik, hogy a 79. és a 124/1. ló végtagarányai kissé eltérnek a többiétől. A 11 metacarpus közepesen karcsú (15,75-16,52), 5 félkarcsú (15,21-15,46), és 1 pedig vastag (79.sír, 16,88). Egyetlen kancánál (124/1.) lehetett mc-karcsúsági indexet számolni, ezek értéke közepesen karcsú, illetve félkarcsú volt. A mének főként közepesen karcsúak, kivéve a 162. sír lovait és a 117/2. lovat, melyek félkarcsúak, illetve a 79. sírt, ahol az egyik metacarpus közepesen karcsú, a másik pedig vastag. A metatarsusok közül 13 karcsú (12,0-12,86) és kilenc nagyon karcsú (10,65-11,97). A kancák metatarsusa nagyon karcsú, kivéve a 124/1. lovat, mélyé karcsú. A 162. sír két ménjének nagyon karcsú, a többi ménnek karcsú a metatarsusa. Alap esetben a metatarsus 1/5-vel hosszabb a metacarpusnál. Ez a 0,833-0,834-es mc/mt hoszszúsági méretaránynak felel meg. A 0,83 arány alatti lovak esetében a metatarsus hosszabb ennél az aránynál, és a 0,84 felett pedig rövidebb. A Budaörs-Kamaraerdei dűlő lovainak mc/mt aránya 0,80 és 0,860 közötti. 4 lónak rövidebb (1 kanca, 3 mén), 3 lónak hosszabb (mének), és 2 lónak ideális (mének) a mc/mt hosszúsági méretaránya. Az ujjpercek szinte mindig közepesen hosszúak vagy hosszúak voltak, közepesen vastag-vastag diaphysissel. A patacsontok ízületi felszíne széles. Ezek a széles csontok és csontkapcsolatok lehetővé teszik, hogy stabilan, akár nagyobb terhet is könnyen elhúzhasson az állat. A Budaörs-Kamaraerdei dűlő 2. lelőhelyen, a kora római temetőn kívül, több római kori objektumból is nagy számban kerültek elő lócsontok. A hiányos vázak mellett különösen gyakoriak a fiatal, 3 év körüli ló koponyák, köztük sok a mén. A római telepről előkerült lovak testalkatukban és testarányaikban megegyeztek a temetőből előkerült lovakéval. 16 A budaörsi lovakról az összefoglaló tanulmányban Vörös István által közölt adatok három esetben kis mértékben eltérnek a jelenlegitől, mivel időközben néhány metapodium adatával bővültek az akkori kéziratban leadott adatok. (124/2. ló 138 helyett 144,6 cm, 126/3.1Ó 141 helyett 142,8 cm, 117/2.ló 138 helyett 134,6 cm) A jelzett változások az összesített adatokat nem módosítja. 17 Vörös I.: Nagykanizsai. 229. 19
