Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában
A plakátok alkotói fontosnak tartották jelezni a „munkás-paraszt szövetségen” belüli hierarchikus viszonyt is. A kompozíció középpontjába helyezett munkás figurája mindig hangsúlyosabb, mint a paraszté. Ezen kívül gesztusai, tekintete, kézmozdulata is következtetni enged a két alak kapcsolatára. A munkás a dinamikusabb szereplője a képnek: irányít, oltalmaz, bátorít. Kezével előremutat,55 zászlót visz,56 vagy valamilyen fontos iratot, könyvet, tervrajzot tart maga előtt.57 A mellé helyezett parasztasszony passzívabb, kezével általában búzakévét szorít magához. Alakja kisebb, törékenyebb, támogatásra szoruló. Amennyiben a parasztságot férfialak jeleníti meg, a munkás vagy bátorítólag a vállára teszi a kezét, vagy a szereplők életkora jelzi, hogy kié az irányító szerep. Az ereje teljében lévő, izmos munkásember mellé vagy irányításra szoruló fiatal legényt vagy idős parasztembert társítanak. Egy német plakát alkotója pedig úgy próbált meg eleget tenni ennek az ideológiai elvárásnak, hogy két hasonló korú és izomzatú férfi szereplője közül a parasztnak öltöztetett a munkásoverallos alakot nézi, míg utóbbi bizakodó tekintettel előre- és távolba tekint.58 A kiállítás készítői külön részt szenteltek annak bemutatására, hogy a propaganda miként jeleníti meg a mezőgazdaságban „dolgozó nő” figuráját. Ahogy korábban már volt róla szó, az ötvenes évek elején a nők munkába állását erőteljesen szorgalmazta a politikai vezetés valamennyi érintett országban. Az extenzív iparosítás munkaerő-szükségletét ugyanis a mezőgazdaságból eláramló munkavállalók mellett a munkaképes korú nőknek a termelésbe való tömeges bevonásával akarták megoldani. A korabeli propaganda a „szocializmus építésében” részt vállaló, a „haza”, a „nép” érdekében termelőmunkát végző „dolgozó nőt” példaként állította a „csupán” családjáért fáradozó, háztartási munkát végző asszonyok elé. A korabeli elképzelések szerint a kollektivizálás után létrejött korszerű „szocialista” nagyüzemekben elsősorban nők fognak dolgozni, akik nemcsak a hagyományosan női munkának számító feladatokat képesek elvégezni, hanem alkalmasak olyan munkakörök betöltésére is, amelyeket korábban férfiak láttak el. A női egyenjogúság eme túlzó felfogására épült a nőket traktorra csábító kampány. A traktoristalány a korabeli propagandában a szocialista mezőgazdaságért harcoló, emancipált, dolgozó nő jelképe lett.59 A kiállításon bemutatott plakátok egy része ennek a propaganda-hadjáratnak a terméke: „Gyertek lányok traktorra!”60 „Traktorra lányok! Bő termésért, boldog jövőnkért, a szocialista mezőgazdaságért!”61 A traktoristalány alakját azonban szélesebb körben is alkalmazták. Egy német plakáton például mosolygó traktorista lány a tavaszi munkák gondos elvégzésére mozgósít.62 Szintén női traktorost látni azon a cseh nyelvű plakáton,63 amely a termelőmunkában való részvételre agitálja a nőket: „Cseh nők, hívunk titeket! Alkotó munkával a nép jobb jövőéért!” - hirdeti a plakát felirata. Traktoristalány a főszereplője annak a lengyel plakátnak is, amely az állami gazdaságba próbál munkaerőt toborozni.64 55 Kát. sz. 48. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Kát. sz. 72. Függetlenségi Múzeum, Varsó. 56 Kát. sz. 199. Függetlenségi Harcok Múzeuma, Poznan. 57 Kát. sz. 6. Mezőgazdasági Múzeum, Wandlitz. 58 Kat. sz. 8. Mezőgazdasági Múzeum, Wandlitz. 59 Farkas, Gy.: Gyertek lányok... 60 Kát. sz. 30. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest. 61 Kát. sz. 42. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest. 62 Kát. sz. 7. Mezőgazdasági Múzeum, Wandlitz. 63 Kat. sz. 92. Morva Múzeum, Brno. 64 Kat. sz. 206. Függetlenségi Harcok Múzeuma, Poznan. 193
