Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában
20-át népszerűsítő plakát felirata a következő: „Éljen augusztus 20, alkotmányunk ünnepe! Népi egységgel 5 éves tervünkért, a békéért!” A rendszer fontosabb eszméi persze olyan plakátokon is feltűnnek, amelyek elsődleges célja valamilyen konkrét célra mozgósítani a célszemélyeket. A Népfront melletti szavazat érdekében agitáló vagy a terménybeadásra buzdító plakátokon megjelenő jelszavak (a jólétet ígérő ötéves terv, a szocialista tábornak köszönhető béke) ezeken a plakátokon az érvelés, a meggyőzés eszközei voltak. „Jólétet, fényt, műveltséget visz a faluba az 5 éves terv! Szavazz a Népfrontra!”,24 „5 éves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!”,25 „Békéért, hazáért. A cséplőgéptől az államnak!”26 A továbbiakban azt vizsgálom, hogy a legjelentősebb propagandacélok hogyan jelentek meg a plakátokon. A kommunista hatalom egyik központi törekvése valamennyi országban a „szocialista mezőgazdaság” megteremtése volt. A negyvenes évek végétől erőteljes kampány indult a „kollektív nagyüzemek” népszerűsítése érdekében.27 A gazdákat sokféle propagandaeszköz igénybevételével (sajtó, brosúra, diafilm, film, képzőművészet, szépirodalom) igyekeztek meggyőzni arról, hogy a termelőszövetkezetek magasabb termelési eredményeket érnek el, mint a paraszti kisüzemek, nagyobb jövedelmet biztosítanak tagjaiknak, érdemes tehát belépni a téeszbe. A téesz melletti egyik fő érv az volt, hogy a mezőgazdaság gépesítése, valamint a korszerű termelési eljárások alkalmazása (vegyszerek, növényvédőszerek használata vagy a szovjet agrotechnikai módszerek bevezetése) gazdaságosan csak nagyüzemi keretek között lehetséges. A gép nemcsak eredményesebbé teszi, hanem lényegesen meg is könnyíti a nehéz paraszti munkát. A vizuális propagandában is a mezőgazdasági nagygép lett a termelőszövetkezet megjelenítésére szolgáló leggyakoribb képi jel. A nagyüzemi táblán szántó traktor vagy a búzatáblán arató kombájn egyértelműen meghatározta a plakátképen ábrázolt jelenet helyszínét.28 A paraszti kisüzem azonosítására viszont valamilyen kéziszerszámot használtak az alkotók, általában kaszát vagy ló vontatta ekét. A szántás és az aratás volt az a két munkafolyamat, amelyek segítségével a legkönnyebben be lehetett mutatni a nehéz paraszti munka és a gépesített nagyüzem közti - a propaganda által hirdetett - különbséget. Erre a nyomatékos szembeállításra épült fel a kollektivizálást népszerűsítő plakátok egyik leggyakoribb típusa is. A grafikus egymás mellett ábrázolja a lóval szántó vagy kaszával arató fáradt parasztembert, valamint a téesz tagosított tábláján dolgozó gépek impozáns látványát, majd válasz24 Kát. sz. 47. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 25 Kát. sz. 58. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 26 Kát. sz. 82. Morva Múzeum, Brno 27 A kollektivizálás propagandájáról: Farkas Gyöngyi: Propaganda és agitáció. Kollektivizálás Veszprém megyében 1948- 1956. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997.285-319. Farkas Gyöngyi: „Kövessétek a túrkevei példát!” Az „első termelőszövetkezeti város” képe a propagandában. In.: Örsi Julianna (szerk.) Nagykunsági Közösségek. Lokális közösségek szerepe a változó társadalomban. Nagykun Kistérségi Tanulmányok 3. Túrkeve 2004. 59-75. 28 Demeter Zsuzsa idézi: „...a grafikus és a megrendelő viszonyát legjobban talán a SZÖVOSZ III. küldöttgyűlésére elkészített plakát »története« érzékelteti: »Több grafikus adott vázlatot, volt benne kiváló vázlat, amelyet a zsűri jóváhagyott. A plakát már majdnem a kivitelezésig jutott, amikor megállapították, hogy hiányoznak belőle a választott szervek - olvashatjuk a »Jó plakátért« című ankét fennmaradt jegyzőkönyvében. - Tettünk bele két dolgozó parasztot. Le kellett vinni a vázlatot a kereskedelmi osztályra is jóváhagyásra. Ott megállapították, hogy hiányzik a vázlatból a vásárlási visszatérítés propagálása... Erre a grafikus felírta a keresztgerendára, hogy a paraszt vásárlási visszatérítésben részesül... Hiányzik a mezőgazdaság szocialista fejlődésének értékelése - közölték a tömegszervezési osztályon. Ügyes ötlettel sikerült közös nevezőre jutni. Kirakatot vágtunk a bolton, melyen keresztül látszott, hogy a mezőn megy a traktor.«” 188
