Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy sivatagi lóvásárló expedíció fényképei
hadtestparancsnokság, laktanya és a konzulátus épületeivel, a siíta és szunita dzsámikkal és mecsetekkel, továbbá a kisebb települések pezsgő életet árasztó piacai és annak szereplői: a narancsárusok, vagy az éppen megérkező zarándokok karavánjai. Több fényképen megjelenik a sivatagi táj jellegzetes, az utazó számára felfrissülésre és pihenésre lehetőséget biztosító találkozási pontja, az oázisok pálmafás, vízparti sátras világa, valamint az európai hagyományoktól eltérő kőépítmények, az őrházak, melyeket kimondottan a kutak őrzésére építettek. Az albumok fényképei mellett található néhány képeslap is, mintegy kiegészítve az utazás dokumentációját. A képeslapok kapcsán jegyezzük meg, hogy szemmel láthatóan az albumok fényképeinek minősége és technikája nem egységes. Ugyanis a Bagdadról készült albumot valószínűleg a helyszínen vásárolták kész fényképekkel. Ezen kiváló minőségű, profi kidolgozású felvételek közül néhány megtalálható másolatként képeslapokon, melyeknek van magyar vonatkozásuk. Tudjuk, hogy a képeslapokon nyomtatva is szerepel egy A. Svoboda név. Thaier Saleh kutatásaiból ismert, hogy a fényképek alkotója a magyar származású Svoboda Sándor Alexander, aki 1826-ban született Bagdadban. Őt apja küldte Magyarországra, hogy festészetet tanuljon. Bagdadba 1847-ben tért vissza, majd Indiában és Izmirben (Szmirna), Kairóban dolgozott. Valószínűleg Isztambulban halt meg 1896-ban. Viszont a képeslapok nagy részének felvételeit egy örmény származású fotográfus, Dontosian készítette. Monogramja: Z.G.D. Ezekből láthatunk Fadlallah könyvében is.64 De térjünk vissza a képeslapokhoz. A képeken feltűnnek a mindenkori arab társadalom rejtett személyei, az arcukat eltakaró asszonyok, láthatunk gazdag vízipipázó és cigarettázó szír nőt, táncoló zsidó asszonyt. Jelen vannak a szintén vízipipázó férfiak, beduin pásztorok, akik malomhoz hasonló társasjátékot játszanak, illetve közös társasági étkezésben vesznek részt. Ugyancsak látható a képeken feketekávét felszolgáló férfi is. Mindannyian jellegzetes keleti viseletben szerepelnek, hiszen az átlagember ekkor, a 19-20. század fordulóján még tradicionálisan öltözködött. A férfiakon bő bugyogó, a salvar,65 felette steppelt mellény, a hirka és fejükön kavuk,66 amely sapkából és köré tekert turbánból állt. A fényképek témái nagyobb egységekbe csoportosíthatóak. Néhány mutatja a tengerjáró hajókat, amellyel az expedíció magyar tagjai megérkeztek. Több felvételen látjuk a bejrúti szállodát, ahol pár napot töltött a csapat indulásukat megelőzően. Számos fénykép készült - egyértelműen személyes - emlékként Fadlallah el Hedad ezredes helybeli rokonságáról, akiket még az expedíció kezdetén látogatott meg. A képeken a család férfi és nő tagjai láthatóak, valamint gyermekeik. A gyermekek közül az egyiket, kardot rántó öntudatos szír kisfiúként kapta lencsevégre a kamera. A hölgyek felsorakozva ülnek egymás mellett, mintegy bemutatkozva és mellettük, a szélen Fadlallah el Hedad Mihály. Az expedíció hétköznapjairól a fényképek tovább színesítik Fadlallah beszámolóját. Megörökítették az expedíció lovas karavánját és a teherhordó szamaraikat. Több fényképen is feltűnik az utazók sátortábora: a három fehérszínű, felzászlózott, kör alakú sátor, mely minden alkalommal egy kőépítmény - faluszélen vagy a katonai őrtanyák - mellett lett felállítva. így láthatóak a sátor körül helybéliek, elsősorban kíváncsiskodó gyermekek. Külön sátorban pihent Fadlallah ezredes és egy másikban Szentkirályi István, valamint Halácsy Gyula. Ugyancsak külön működött a tábori 64 Az információk átadásáért köszönet Thaier Saleh úrnak. 65 Sarval, arab (szíriai) nyelven. 66 Török szó, fedőt jelent (magyarul kopak). 173
