Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Oroszi Sándor: Erdőgazdálkodás a Duna-ártér alsó vidékén: Pancsova és Újvidék
Az üzemtervben előírt erdősítési kötelezettségek megvalósítását államköltségen létesített csemetekert segítette. Igaz, a fúz- és nyárdugványokat nem itt, hanem „az erdősítéssel megbízott vállalkozók saját költségükön nevelték”.51 Mind ezzel, mind a kijelölt csemetekerttel azonban bajok voltak. „A csemetekert - írták 1894-ben - a túl magasra nőtt belvizek által tönkretétetett.”52 A magas vízállás a nemesfűztelepet is károsította. Az E üzemosztályban 1895-re 5,4 kh (3,11 ha) elültetését tervezték, de a tavaszi nagy ár miatt csak 3,4 kh (1,96 ha) sikerült.53 1895-ben állami területen 6400 Dölnyi (23014m2) „epres” csemetekertet létesítettek.54 A kertben 1898-ban 80 liter eper-, 1,5 liter nyír- és 1 kg égermagot vetettek el. Ugyanitt készletben volt 356 ezer db különböző korú csemete. Kiadtak - a selyemtenyésztési felügyelőség rendeletére - 145 ezer db 5 mm (tő)átmérőjű epercsemetét „magánosoknak”, míg a többi készletben maradt, azzal, hogy az epres csemetekertet a továbbiakban is fenn kell tartani. Magával az eperfaültetvénnyel azonban baj volt. 6. F üo. 1898-ban arról írtak, hogy az eperfák elérték a nem túl mélyen lévő talajvizet és satnyulni kezdtek. Ez nemcsak gyenge évi új hajtások megjelenését takarja, hanem a törzsön gombák mutatkoznak, sőt az ágak száradnak. Azaz a nagyralátó tervet visszább kell fogni. Kísérleteztek az Ausztráliából származó Eucalyptus globulus meghonosításával is.55 A „rétségi földek’-en 337 db-ot szétszórtan ültettek el, amelyből 260 érte meg az őszt. Ezeket 1894 őszén gyékénnyel bekötötték, s többet valóban sikerült is kiteleltetni. Az ültetvény további sorsáról azonban nincs adatunk. Az üzemtervben meghatározott erdőgazdálkodás, illetve -telepítés ügyét azonban évről évre nyomon tudjuk követni. Az A üo.-ban elkezdték a kihasználást, és 1898-ig 30,12 kh-t (17,33 ha) letaroltak.56 Helyette nyár- és fűzfákat ültettek, bár a magasabb részeken megkísérelték a tölgyet is. Csemetehiány miatt azonban 1897-ben csak 18,69 kh-t (10,76 ha) erdősítettek be, a többi a következő évre maradt.57 А В üzemosztályt alkotó „rétségi földön” például 1895-ben 152,06 kát. holdat (87,51 ha) vetettek be tölgymakkal.58 Úgy számoltak, hogy „a telepítés alatt álló új erdőben: fűz és nyár - 50%; tölgy és más k.femény] lombfa - 50%; 55% sarjerdő [20 éves vágásfordulóval] és 45% szálerdő [80 éves vágásfordulóval].”59 Nehézségek azonban szinte évről évre akadtak. Ezekből egyet idézünk. Újvidék határában, a Mészáros-sziget („Kaszabszka Ada”) 152,02 kh-nyi (87,49 ha) területét Katatits Ferenc és „érdektársai" 1894 őszén beerdősítési kötelezettséggel vették bérbe.60 A terület minden oldalról nádasokkal volt határolt, így azt csak rőzsével megjavított úton lehetett megközelíteni. A bérlők ősszel makkvetéssel, illetve búzával a területen elkezdték a gazdálkodást. 1895 tavaszán-nyarán azonban olyan vizek voltak, hogy a learatott gabonát nem tudták kihozni. Ezért kérték az 51 Uo. 8171. kötet. Erdőgondnoksági jelentések, 1894. Újvidék. 52 Uo. 8113. kötet. Az állami kezelés alatt álló erdők nyilvántartókönyvei, 1892. Újvidék és Pancsova város. 53 Uo. 8116. kötet. Az állami kezelés alatt álló erdők nyilvántartókönyvei, 1895. Újvidék és Pancsova város. 54 Uo. 8172. kötet. Erdőgondnoksági jelentések, 1898. Újvidék. 55 Uo. 8171. kötet. Erdőgondnoksági jelentések, 1894. Újvidék. 56 Uo. 8172. kötet. Erdőgondnoksági jelentések, 1898. Újvidék és 8117. kötet. Az állami kezelés alatt álló erdők nyilvántartókönyvei, 1897. Újvidék és Pancsova város. 57 Uo. 8117. kötet. Az állami erdőkezelés alatt álló erdők nyilvántartókönyvei, 1897. Újvidék és Pancsova város. 58 Uo. 8116. kötet. Az állami erdőkezelés alatt álló erdők nyilvántartókönyvei, 1895. Újvidék és Pancsova város. 59 Uo. 8114. kötet. Az állami erdőkezelés alatt álló erdők nyilvántartókönyvei, 1893. Újvidék és Pancsova város. 60 Uo. 1896-3-36478. 117
