Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)

Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében

ERDÉLYI MÓR PÁLYÁJÁNAK KEZDETE Erdélyi Mór neve a magyarországi fotográfiatörténettel foglalkozók számára első­sorban eseménytörténeti, várostörténeti tematikájú felvételei, tájképei, továbbá az általa alapított Uránia taneszközgyár révén ismert. Talán ezért sem haszontalan feltérképezni a mintegy 300 tételszámú,13 a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megőrzött Erdélyi Mór-fotográfiát, hozzájárulva ahhoz, hogy még többet megis­merjünk e sokoldalú fotográfus szerteágazó tevékenységéről. Erdélyi Mór magyar királyi kormányfőtanácsos, császári és királyi udvari fény­képész és filmgyár-tulajdonos 1866. december 3-án született Érsekújváron.14 Apja jómódú terménykereskedő volt, „akinek uszályai Gáláétól Passauig jártak a Dunán, ám egyik napról a másikra tönkrement”.15 A család anyagi helyzete az 1873-as bécsi krach után megrendült, majd az 1890-es évekre elszegényedése miatt megélhetést kellett keresnie.16 így, érettségije előtt kimaradt az érsekújvári ferences gimná­ziumból és a család második legidősebb gyermekként állás után kellett néznie. A hetedik osztályos jó tanuló csapásként élte meg, hogy abba kellett hagynia az iskolát.17 Budapestre utazott fényképészmesterséget tanulni. így állt be Ellinger Ede udvari címet elnyert neves műtermi fényképészhez inasként. Nála tevékenykedett 1884-1891 között.18 Ezt követően 1891-ben nyitotta meg első műtermét Pesten, az Erzsébet tér 18-ban, melyet számára már a kezdetektől úgy terveztek, hogy ott lesz a lakása és felette üvegműterme.19 Már ekkor keresett portréfényképész volt, műtermét politikusok, arisztokraták, jeles tudósok látogatták. Első munkái között találjuk a Fővárosi Tanács megren­deléseit (főpolgármesterek és polgármesterek arcképsorozatai), továbbá a Ferenc Józsefet ábrázoló olajfestményről kívánt fényképmásolatot készíteni a legnagyobb fényképformátumban, valamint lefényképezte a Királyi Palotát.20 1894-ben kapta meg ő az udvari fényképész címet.21 Ezt követően szinte állandó megbízásai voltak az udvartól. Ennek kapcsán, valamint nem utolsósorban üzleti érzékének köszönhe­tően minden jelentős társadalmi és politikai eseményen részt vett, ahol szinte meg­szállottan fotografált. Riportjai, táj- és városfelvételei a századforduló legjelentősebb riporter egyéniségévé avatták.22 Érdeklődése a műtermi fényképezés mellett más jellegű felvételek készítésé­re is kiterjedt. Vállalata a fényképészet minden ágazatával és filmkészítéssel is foglalkozott. Ékes bizonyítéka ennek már hirdetése is az 1896-1898-as évekből: „Fényképfölvételek naponta reggel 8 órától este 6 óráig. Életnagyságú fényképek, aquarell és olajfestményű képek eredeti fényképfölvételek vagy bármely kis fénykép után. Külön osztály: külső (házon kívüli) fölvételekre, úgymint tájképekre, csoport 13 Uo. 14 Győri Lajos: Ki kicsoda a magyar fotográfiában c. életrajzi lexikon adattára. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Fotótörténeti Dokumentáció: Erdélyi Mór. (A továbbiakban Győri L. MNM TF.) 15 Kincses Károly: A Magyarország album fényképésze. MNM TF. (A továbbiakban Kincses K. MNM TF.) 16 Baróti Judit: Erdélyi Mór élete és munkássága. In: Fotóművészet, 1997. 5-6. sz. (A továbbiakban Baróti. 1997.) 17 Kincses K. MNM TF. 18 Demeter Zsuzsanna: Erdélyi Mór. MNM TF, Adattár: Erdélyi Mór 19 Uo. 20 Baróti. 1997. 21 Uo. 22 Szilágyi Gábor-Kardos Sándor: Leletek a magyarfotográfia történetéből. Budapest, 1984. 463. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom