Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében
Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében MOLNÁR ERZSÉBET A térképek a mindennapoknak, de a történetírásnak is fontos eszközei, amelyeket nagy előszeretettel használnak civilek és szakemberek egyaránt. A térképek között is kiemelt helyet foglalnak el a kéziratos térképek, amelyek iránt legnagyobb érdeklődést a történelemmel foglalkozó kutatók körében találunk. A kéziratos térképek nagy része a XVIII. és XIX. század folyamán készült. Ezeknek legtöbbje egyedi darab és sok olyan információt őriz, amely csak ezeken a térképeken található meg. Ebből kifolyólag számos különböző kutatás forrásául szolgálhatnak, amelyek közül mindenekelőtt a helytörténet, a településtörténet és gazdaságtörténet említendő, de fontos helyet foglal el az egykori vízrajz, a hadtörténet és politikatörténet is. A régi térképek fontos dokumentumai a tájban végbemenő változásokat figyelemmel kísérő történeti földrajznak, de fontos a földrajzi névadási gyakorlat és a nyelv térbeli változásait tanulmányozók számára is. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum létrejötte óta gyűjti a különböző témájú és kivitelezésű térképeket, amelyeket leginkább kiállításaihoz használt fel illusztrációként.1 Az elmúlt évtizedek során nagy mennyiségű térképanyag került a múzeumba,1 2 de önálló gyűjteményként csak 1964-től működik.3 Létrejötte egybeesik a többi adattári gyűjtemény kialakításával, amelynek előzményei 1962-ig nyúlnak vissza. A múzeum adattárának kialakulásában jelentős szerepe volt a Földművelésügyi Minisztérium által 1962-ben meghatározott távlati irányelvnek, amely kimondta, hogy az agrártörténeti kutatómunka mellett fokozni kell a tárgyi és dokumen1 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének és gyűjteményeinek a létrejötte az 1896-os magyar millenniumi országos ünnepségekhez köthető. Dr. Szabó Lóránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk.: Szabó Lóránd. Budapest, 1986. 5. 2 A tanulmány nem tér ki a gyűjteménytörténet összegzésére, mert a meglévő nagy mennyiségű térképanyag csak egy keskeny sávban egyeztethető össze a korai írott anyaggal. Ezekből csupán ízelítőül említünk néhány adatot. A térképek nagy része a kezdetekben magánszemélyek és intézmények adományaként került a múzeumba. Például a Berettyó Ármentesítő Társaság 39 darab vízrendezési térképet ajánlott fel a múzeumnak. Ezeket részleteiben nem ismerjük. Lásd: MMgMA IX. 56/1896. Egy 1899-ből származó lista 184 darab, a múzeum tulajdonában lévő térképlapot sorol fel. Sajnálatos módon ezek sem egyeztethetők össze a mai anyaggal. Lásd: MMgMA IX. 915/7. „A m. kir. Meződazdasági Múzeum leltára 1902. év végéig” bejegyzései alapján térképeket adományoztak a múzeumnak a következők: Országos Haltenyésztők Felügyelete, Kogutovitz és Társa, a Földművelési Minisztérium, Somogy megye, Szolnok-Doboka megye, Esztergom vidéki Gazdasági Egylet, Zselénszky Róbert, a Podmaniczky család, Győr városa, a Selyemtenyésztési Felügyelőség, Kisbér, Bábolna, Gödöllő, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia, Rimbauer Nándor, a Kultúrmérnöki Hivatal, stb. 1904-ben a m. kir. Földtani Intézet küld agrogeológiai térképet a múzeumnak. Lásd: MMgMA IX./921/74. További egyéni térképlapok bekerülési adatait: Lásd: Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 2005-2007. 125-150. (A továbbiakban: Takáts. 2005-2007.) 3 Az adattári gyűjtemények kialakításáról lásd: Dr. Knézy Judit: Az adattári gyűjteményeink története. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk. Szabó Lóránd. Budapest, 1986. 147-156. (A továbbiakban: Knézy. 1986.) 7
