Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Beck Tibor: Hagyományos borkészítés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum régi fényképein
Hagyományos borkészítés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum régi fényképein BECK TIBOR A TRADICIONÁLIS SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRA EMLÉKEI A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM FOTÓGYÜJTEMÉNYEIBEN Vizuális emlékezetünk egyik legfontosabb segítőtársa a fénykép. A fénykép ugyanis egyszerre ad látványbeli és tartalmi információt, és összekapcsolhatja az írott dokumentumokat és a múzeumi tárgyakat. Ez a kettősség az oka annak, hogy az alapvetően tárgyakat gyűjtő múzeumok kezdetektől fogva vállalkoztak a fotográfiák gyűjtésére. Magyarországon a régi fotókból álló jelentősebb közgyűjtemények egy része a múzeumokban jött létre. Napjainkban - a vizuális kultúra robbanásszerű terjedése idején - nagymértékben megnőtt a fotográfia szerepe a történeti kutatásokban. A fényképet egyszerre használhatjuk történeti forrásként és a történet megjelenítésének eszközeként is. Mindemellett a fotótörténeti vagy művészeti értékük miatt is érdemes fényképgyűjteményeket létrehozni, vagy bővíteni. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fotógyűjteményeiben olyan fényképeket találhatunk, melyek akár minden szempontnak megfelelhetnek. A következőkben bemutatásra kerülő fotográfiák között is lehet ilyen, azonban elsődlegesen agrártörténeti - néprajzi értékük miatt kerültek bemutatásra.1 A tárgykatalógusban szereplő, a tradicionális szőlészet-borászat eszközeit és munkafolyamatait ábrázoló fotográfiák a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fényképgyűjteményeiből származnak. Elsődleges forrásuk az Archív Fotók Gyűjteménye, amely jelenleg az ország egyik legnagyobb agrártörténeti fényképgyűjteménye, és közel 40 000 fényképet tartalmaz. A gyűjtemény legrégebbi darabjai az intézmény alapítása és az első világháború közötti időszakból származnak, és a mezőgazdaság szinte minden ágát (uradalmak, kísérletügy, kiállítások és vásárok, állattenyésztés és növénytermesztés, kertészet, szőlészet, borászat, munkafolyamatok, életmód, kollektivizálás, nagyüzem) felölelik. A szőlészeti-borászati tárgyú fotográfiák másik forrása a Fotónegatív és Diapozitív Gyűjtemény, amely több mint 250 000 fotónegatívot és közel 6000 diapozitívot tartalmaz. A negatívtár tematikus összetétele igen változatos. A fotónegatívok döntő többségét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fotósai és munkatársai készítették terepmunkájuk során, vagy a múzeum kiállításaihoz, kiadványaihoz készültek, ezért jelentős részük reprodukció. A gyűjteményhez munkakópiák tartoznak, amelyek leíró kartonokon találhatók. E segédgyűjtemény nagysága is jelentős, több mint 200 000 fotó-leírókarton alkotja, melyek egy 9x12 cm-es fotóból és a hozzá tartozó adatokból (a múzeumi osztály megnevezése, a felvétel tárgya és megnevezése, a felvétel, repró készítőjének megnevezése, a felvétel 1 Stemlerné Balog Ilona: Fénykép a múzeumban. In: A fénykép a közgyűjteményekben. Országos Muzeológus Konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, 1999. július 5-6. Tatabánya, 1999. 11-15. 51
