Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
KITEKINTÉS - A FOTOGRÁFUS ÉS AZ INTÉZMÉNY MUNKAKAPCSOLATA LEVELEZÉSÜK TÜKRÉBEN Dolgozatunk elején utaltunk már arra, hogy Erdélyi Mór szoros munkakapcsolatban állt a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeummal. A Múzeumtörténeti Dokumentációs Gyűjteményben megtaláltuk korabeli levelezését, 1901-től egészen 1927 márciusáig. A levelek, valamint a hozzájuk kapcsolódó korabeli múzeum adminisztrációs intézkedései, továbbá stílusuk annyira érdekesek és élvezetesek, hogy úgy gondoltuk, érdemes megosztani ennek élményét az olvasókkal is, az Erdélyi Mór agrárvonatkozású fényképanyagából összeállításra kerülő gyűjteményi katalógusunk bevezető tanulmányában. Addig is idézzünk néhány érdekességet ennek kapcsán. Erdélyi Mór minden irata gyönyörű század eleji céges levélpapíron és borítékban őrződött meg. A levelek témája általában az elkészült munkák kifizetésére, árajánlat megküldésére, fényképezések felkérésére vonatkozik. Az eredeti múzeumi ügyiratot sok esetben nem találtuk meg, de az előadói íven található fogalmazványokból nemcsak az alapinformációkat, hanem az intézményen belüli ügyiratkezelés útvonalát is lehet követni. Már az első értelmezést követően megállapíthatjuk, hogy az említett időszakban is a legnagyobb gondot a finanszírozás jelentette. Előfordult, hogy az előadói íven találtunk feljegyzést arra vonatkozólag, hogy több helyről is kértek árajánlatot, amelyet aztán Erdélyi Mór árajánlatával vetettek össze. Utalást találtunk arra is, hogy a „már létesült múzeumi fényképészeti szobában talán olcsóbban” is el lehetne végezni „a múzeum [...] által beszerzendő chemikáliák segítségével a javító munkát”.74 Ugyancsak az egyik feljegyzésből tudjuk meg, hogy Erdélyi Mór festészettel is foglalkozott. Igaz, nem kapcsolódik szorosan a fényképgyűjtemény anyagához, de mégis a fotográfiatörténet vonatkozásában egy újabb adalék lehet arra vonatkozólag is, hogy Erdélyi Mór 1904-ben ajánlatot tett a múzeum akkori főigazgatója, Saárossy Kapeller Ferenc kérésére a volt földművelésügyi miniszterek arcképeinek elkészítése tárgyában. Megtaláltuk Saárossy Kapeller Ferenc fogalmazványát, amelyet a földművelésügyi miniszternek címeztek: a festmények „a renaissance épület nagy és díszes előcsarnokában kerülő elhelyezését igen kívánatosnak tartom, mivel lesz ezen helyen olajfestménye az említett helyiségnek.” A fényképész a terem stílusához illő faragott kerettel szállítaná az életnagyságú mellképeket, kerettel együtt összesen csak 210 koronába, vagyis 105 forintba kerülne. „Oly csekély összegre szorítottam le tehát a vállalkozót, amelyről a szóban lévő képekkel, sehol máshol berendezni nem sikerülne. Tisztelettel kérem, hogy [...] az arcképek megfestésével Erdélyi Mór fényképészt megbízhassam.”75 Sajnos a festmények megrendelésének jóváhagyása nem született meg. Nagyon fontos felhívnunk a figyelmet egy különleges akvarellegyüttesre, amely a századforduló éveiben készült. Eredetileg tévesen, színezett fényképként lett nyilvántartásba véve fényképgyűjteményünkben az Erdélyi Mór által szignált ún. malomsorozat. A gyönyörű színes akvarellek Budapest és néhány vidéki malom épületeiről készültek.76 A sorozat ma Képzőművészeti Gyűjteményünkben fontos adalék annak vonatkozásban, hogy Erdélyi Mór fényképész is besorolható a festő-fotográfusok közé. 74 MMgM MD/245/1927. 75 MMgM MD/806/1904. 76 A malmok sorozat képei: Első Pesti József, Budai, Victoria, Eperjes, Hungária, Lujza, Hitelbank, Erzsébet, Haggenmacker malmok Budapestről; és a vidékiek: Eperjes, Vác, Hatvan, Borsod-Miskolci malmok. 45
