Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
Ezenkívül hét mezei szeszgyára van a birtoknak, különböző majorokban, gőzmalma, kendergyára. így „a központ egyik része olyan, mint valami gyárváros”. A birtok azelőtt vízhiányban szenvedett, amely miatt a gyárak nehezen működhettek. Ezért a Marosból csatornát vezettek át az uradalmon, amellyel a réteket is öntözték. Az egyik majorban levő elevátor maga rostálta, forgatta a gabonát. „Ősszel és tavasszal nagy szántások idején 3 pár gőzeke segít fölforgatni a nagy táblákat. A nyári gabonatermés kicsépelésére 30 cséplőgép áll rendelkezésre, amelyek igen sokszor éjjel is dolgoznak, váltott emberekkel, villamos világítás mellett. A szolgálati érintkezés megkönnyítésére telefonhálózat köti össze a majorokat a központtal.”57 A cikkhez fényképes beszámoló is készült, amelyet Ellinger Ede és Erdélyi Mór minden valószínűség szerint együtt fotografálhatott. Erdélyi Mór készített a kétéves csikók méneséről, valamint a Kozma Ferenc-emlékszobor avatásáról két riportfényképet.58 A birtokot bemutató felvételeket Ellinger Ede, az eseményeket inkább Erdélyi Mór örökítette meg. Gyűjteményünkben a birtokon végzett mezőgazdasági munkálatokat bemutató fényképek vannak, amelyekről biztosan állíthatjuk, hogy Erdélyi Mór alkotásai: Répa fejelése59 és Répabogár szedése.60 Knézy Judit kutatásai rámutattak egy fontos vonatkozásra a mezőhegyesi felvételek kapcsán. Eszerint Darányi Ignác minisztersége alatt gondot okoztak a mezőgazdasági munkássztrájkok. A minisztérium felvidéki munkásokat szállíttatott Mezőhegyesre, és onnan hangolták össze, hogy hova kelljen küldeni a távolról jött summás- illetve aratócsoportokat, a sztrájktörőket a gondban lévő uradalmakba. Erdélyi Mór több fényképe olyan felvidéki viseleteket hordó asszonyokat, lányokat, férfiakat örökített meg, amely viseletét nem hordtak Mezőhegyesen és környékén, mint például a répamunkát végzők is, vagy a véglesi szénabetakarítók stb. Valószínűleg Darányi Ignác javaslata volt, hogy a munkára érkező felvidéki summásokat már az állomáson, majd a földeken is lefényképeztesse és a fotókat megjelentesse. Ugyancsak Erdélyi Mór nevéhez köthető a mezőhegyesi ménesből (L.sz.: EF/9603/1-2.) Ürmény-Nonius II. (L.sz.: EF/10454.), Nonius XXXVIII (L.sz.: EF10547/3.), Gidran XXX (L.sz.: EF/10547/4.), továbbá a szarvasmarha-állományról készített néhány felvétel.61 Bábolna kapcsán is őrzünk néhány szép felvételt Erdélyi Mórtól: négyökrös szekér, rakodás kétökrös szekérre, szarvasmarhák gémeskúttal (L.sz.: EF/10525-10528.). Nagyon érdekesek Erdélyi Mórnak a szorosan a Magyar Mezőgazdasági Múzeum intézményéhez kapcsolódó fotográfiái. Ebbe a fényképcsoportba sorolhatjuk, a Vajdahunyadvárról, valamint az intézmény kiállításairól készített felvételeket. Erdélyi elsősorban várostörténeti fényképei alapján a legismertebb a nagyközönség számára. Munkásságának e témaköre inspirálhatta arra, hogy többször fotografálja a Vajdahunyadvárat. Ismert számunkra egy írásbeli jelentés kapcsán, hogy a Köztelek című folyóirat részére az akkori főszerkesztő, Szilassy Zoltán nevében indítványozták a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gazdag gyűjteményeinek, valamint „a hajlékául szolgáló épületek” elismert fényképészek általi fotografálását, 57 Vasárnapi Újság, 1898. 22: 374. 58 Vasárnapi Újság, 1898. 22: 375. 59 Leltári száma: EF/99. 60 Leltári száma: EF/100. 61 Léteznek a gyűjteményben további fényképek is főleg lovakról, de miután nincsenek szignálva, viszont azonos kartonokra vannak rádolgozva, mint amelyeket Erdélyi Mór műhelye használt, így valószínűsíthető, hogy ezek a felvételek is az ő alkotásai: 75. Gidran anyakanca (L.sz.: EF/10547/L), 154. North Star IV. Anyakanca Furioso XXIII csikójával (L.sz.: EF/10548/1), 258. Nonius XXXI Ang. Norman anyakanca (L.sz.: EF/10548/2.), Algy-Gidran V. Kétéves mén (L.sz.: EF/10584/3.). 42
