Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében
a kitüntetettek jegyzékét.52 Minőségük ellenére a fényképegyüttes jelentős értékkel rendelkezik, hiszen érdekes képes beszámoló a XIX. század végi magyar agrárium sokszínűségéről. A Vasárnapi Újság újra fontos forrás volt számunkra e fényképsorozat kapcsán.53 Nem véletlen, hogy a nagysikerű párizsi kiállítás részvevői közül a „legfelsőbb elismerésben részesültek között” megtaláljuk „Erdélyi Mór udvari fényképész” nevét is.54 Összevetve az itt közölt és a gyűjteményünkben található fényképanyagot, megállapítható, hogy a jobb minőségűek a folyóiratban jelentek meg. Külön jelentős egységet alkot Erdélyi Mór munkásságán belül a különböző uradalmak épületeiről, mezőgazdasági munkálataikról, valamint állatállományukról megőrződött fényképanyag. Már említettük, hogy az iratok tanúsága szerint mely uradalmakban készített fényképegyüttesek kerültek be múzeumunkba. Ugyancsak az 1902. évi számla alapján tudjuk, hogy Erdélyi Mór a négy állami ménesbirtok állatállományáról is készített fényképeket: a kisbéri ménesből 18 lófelvétel 36 korona értékben, a bábolnai ménesből 21 lófelvétel 42 korona értékben, a fogarasi ménesből 25 lófelvétel 44 korona értékben, a mezőhegyesi ménesből 37 lófelvétel 74 korona értékben.55 Érdekesség, hogy a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum 1909-1920. évi leltári naplójában az 1913. évben 76-121 tételszámok alatt, továbbá 1915. évben 171- 185 tételszámokon szintén Erdélyi Mór fényképésztől kerültek immár tételenként, konkrét elnevezésekkel, darabonkénti vételárral lófelvételek, ugyancsak a felsorolt négy állami ménesbirtokból. Bekerülésük módjára vonatkozóan a következő bejegyzés olvasható: „A Földmívelésügyi minisztérium Lótenyésztési osztálya által készíttetett a múzeum részére”. Megtaláljuk azt a hivatkozást is, hogy a fényképek az Állattenyésztési osztályhoz kerültek, továbbá, hogy az „I. számú ablakon” lettek „felszerelve, keretben 23-29 cm méretben”. Ebből a tételes leltári listából eddig egyetlen fényképet sikerült beazonosítani a gyűjteményben, az 1913-as év 106. tételszámon szereplő mezőhegyesi tenyésztésű Urambátyám nevű kancának a fényképét, melynek értékét 30 koronában határozták meg.56 Mezőhegyes kapcsán érdemes néhány szóban megemlíteni Erdélyi Mór mesterét, Ellinger Edét is. Gyűjteményünkben számos eredeti fotográfia készült 1898 körül a mezőhegyesi ménesbirtokról, amelyek mindegyike Ellinger Ede szignált felvétele. A birtokhoz Kozma Ferenc, a magyar lótenyésztés egyik legkiemelkedőbb egyéniségének neve feltétlenül kapcsolódik. Tevékenységének eredményeképpen Mezőhegyes európai hírű mintagazdaság lett, a nonius, gidran, furioso törzsek pedig világhírűek. A Vasárnapi Újság rövid ismertetése Mezőhegyesről egybeesik a gyűjteményünkben őrzött Ellinger Ede és Erdélyi Mór által fotografált felvételek tematikájával és idejével: a külső 32. számú és a központi major, asztagrakás, kenderkikészítő-telep stb. Idézzünk néhány sort a Mezőhegyesről összeállított képes beszámolóból: területét mezei vasút hálózza be, amelyet főleg a répaszállítás kedvéért létesítettek, mivel a második legnagyobb cukorgyár itt található az országban és igás erő alig volna képes szállítani az uradalom nagy távolságairól. 52 A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Budapest. A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum kiadása, 1902. 53 A pozsonyi és a párizsi kiállítások fényképanyagának pontos összevetését és meghatározását dr. Preininger Rudolfné, egykori Agrártudományi főosztályvezető végezte el 1991-ben. 54 Vasárnapi Újság, 1901. 9: 144. 55 MMgM MD 917/30. 56 Leltári száma: EF/672. 41
