Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)

Vörös Éva: Erdélyi Mór fotográfiái a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében

uradalma, Schlossberger Henrik báró kartali uradalma,32 valamint a gödöllői koronabirtok. 33

A fényképek mindenképpen bekerültek a múzeum gyűjteményébe, hiszen az iratanyagban sikerült beazonosítanunk Erdélyi Mór kézzel írott és a múzeum „tekintetes igazgatósága részére” beküldött számláját. A végösszeget tételesen és fényképcímenként, darabszámra lebontva állították ki 1901. december 15-i dátummal, melynek kifizetéséről 1902. április 13-án rendelkeztek.34

Ugyancsak ezen a számlán találtuk meg a budapesti Közvágóhídról készített, 26 fényképből álló albumot, amelyet 52 korona vételárért vásárolt meg a múzeum. Ez a példa is jól szemlélteti az Erdélyi Mór által készített gyűjteményi darabjaink adatjellegű bizonytalanságát. Ugyanis EF/10.488. leltári számon valóban van a gyűjteményben egy fényképalbum, amely 50 darab szignált Erdélyi Mór-fényképet tartalmaz a budapesti Közvágóhídról. Az eredeti leltárkönyvi bejegyzés alapján viszont a Magyar Nemzeti Múzeum ajándéka, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a két album azonos lenne. Ez utóbbi album 50 fényképe hihetetlenül érdekes képes beszámoló a Közvágóhídról, Dél-Pest ipari körzetéről, amely lényegében a főváros élelmiszeriparának központja volt. A képek a Vágóhíd működésének minden mozzanatát megörökítették: az élő állatok levágás előtti összegyűjtésétől egészen feldolgozásuk utolsó pillanatáig. Rendkívül részletes beszámoló a szakma története iránt érdeklődőknek, gyakran megdöbbentő felvételekkel. A fénykép-együttesen felfedezhetjük a Vágóhíd területén található fontosabb építményeket: a vasúti rakodóhelyeket, a karámokat, az állatvásárcsarnokot, de bepillanthatunk a húsfeldolgozó üzemekbe is munka közben.

Szintén figyelemre méltó még egy érdekes leltári adat 1902-ből: Erdélyi Mór ajándéka a Csorba-tóról, „ezüst lemezre készített fénykép” keretben, melynek értékét 100 koronában határozták meg.

Azonban ezek az adatok valamelyest magyarázatra szorulnak. Sajnos, az idők során a fényképek nagy része a többszöri költöztetések, hivatalos kölcsönzések, adományozások, továbbá a jelentős háborús károk következtében megsemmisült. A többször is idézett szakszerűtlen nyilvántartás következtében, ha maradtak is fenn fényképek, azokat igen nehéz utólag beazonosítani.35

Az 1890-es évekből fényképgyűjteményünkben is megtalálható néhány eseménytörténeti vonatkozású Erdélyi Mór-fotográfia. A felvételek utólagos beazonosításában ismét a Vasárnapi Újság volt a segítség. Ehhez a csoporthoz a következő tematikájú fényképeket sorolhatnánk: „A császári és királyi 32-ik számú gyalogezred fennállásának jubileuma - pillanatnyi fölvétel”,36 „A régi országháza képviselőinek ülése”.37 Ez utóbbi fényképeken még Erdélyi Mór első műtermének a megnevezését látjuk, amely az Erzsébet téren működött az 1888-1891 közötti időszakban. Csak

32 Leltári száma: EF/1547-1556., 3879., 10381-10390.

33 MMgM MD/1902. évi általános leltárkönyv. Átnézéséért külön köszönettel tartozom Takáts Rózsa muzeológus és Kökény Ferenc gyűjteménytár-kezelő kollégáimnak.

34 MMgM MD/917/30.

35 2009 folyamán az Eredeti Fényképgyűjtemény számára korszerű gyűjteménytári elhelyezést sikerült pályázati támogatással megvalósítani. Reményeink szerint a gyűjtemény átköltöztetésével minden egyes fotográfia átnézésre kerül, így joggal bízhatunk abban, hogy a jelen tanulmányunkhoz átnézett iratanyagok alapján könnyebben beazonosításra kerülhet még további Erdélyi Mór-fénykép.

36 Leltári száma: EF/1125-1127.

37 Leltári száma: EF/1119.

39