Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében
valamint a Jeszenák75 és a Balassa76 bárók. A térkép jelzi a belterületek épületeit, az utcákat, a határban lévő utakat, vízkanyarulatokat, mocsaras részeket, réteket, legelőket és szántóföldeket. A körülhatárolt földbirtokokat a tulajdonos betűjelével különíti el egymástól, valamint a jobbágyok földjeitől. Az egykori dűlők magyar nyelven vannak feltüntetve. A térkép kiváló szemléltető eszköze a kor határhasználatának. Magyarországon sokkal később, csak 1836-ban foglalták törvénybe a földesurak és a jobbágyok közötti jogviszonyt (1836. évi V., VI., VII., IX. és X. te.), ugyanakkor született meg a tagosításról szóló törvény is (1836. XII. te.),77 míg 1848-ban az utolsó rendi országgyűlés meghozta a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt.78 Az úrbéri viszonyok végleges rendezéséhez már szükség volt egy-egy település határának a pontos felmérésére. Csak gondosan felmért térképek segítségével lehetett ugyanis kideríteni, hogy egy-egy család mekkora fölterületen gazdálkodik, s a különböző törvények alapján őket mekkora földterület illetné meg. Ezek a munkálatok 1 366 739 úrbéri, vagy allodiális függőségben élő családot érintettek. Magyarországon - Erdélyt leszámítva - az úrbérrendezési munkálatok 8052 települést érintettek, ennyiről kellett legalább egy térképet készíteni.79 Az úrbéri felmérések kivitelezésére, a térképek szerkesztésére az eddigi kutatás még nem talált utasításokat. Plihál az Institutum Geometricum tankönyvei közül Rauch Ferenc munkáinak egyikét emeli ki, amely a gyakorlati földméréstannal foglalkozik. Rauch az Institutum Geometricumban a gyakorlati földméréstan első előadója volt, aki a témában több könyvet is írt. Az 1796-ban megjelent munkájakifejezetten a magyarországi viszonyokat figyelembe vevő, sok ábrával ellátott gyakorlati célzatú munka.80 Az első magyar nyelvű gyakorlati földméréstannal foglalkozó munka Petzel József előadásainak magyar nyelvű fordítása, amely 1845-46-ban jelent meg, majd a 2. kiadás 1847-ben látott napvilágot. Az úrbérrendezésben részt vett mérnökök legtöbbje 1845 után kapott oklevelet. A felmérések legnagyobb üteme 1853 és 1864 között zajlott. Ezek a földmérők minden bizonnyal Petzel útmutatásait figyelembe véve készítették térképeiket. Visszakanyarodva a Békéi határ felméréséhez,81 az 1837/38-ban, Seydl Károly által felmért térkép,82 az 1836-os rendelet utáni, korai felmérésű térképek közé tartozik. Béke helység ekkor már csak az Apponyiak tulajdonában volt. A tulajdonviszonyok 75 Jeszenák báró (királyfiai báró) Temes vármegyéből származik. A család a XVI. században Báthori István erdélyi fejedelemtől címeres nemeslevelet nyert. Pál (t 1762-ben) nagy kiterjedésű birtokokat szerzett Pozsony vármegyében, s Királyfiára kir. adományt eszközölt ki. Fia Pál 1871-ben bárói rangra emeltetett. A XVIII. században Fél, Csütörtök, Cseszte helységekben volt birtokos. A XIX. század első felében Éberhard, Gomba, Hideghét és Királyfia helységekben voltak részbirtokai. (Borovszky. 691.) Részletesebb családi vonatkozású adatokat lásd: Nagy Iván. 1859. 333-335. 76 Balassa báró: Balassa Balázs 1638-ban nyert címeres nemeslevelet III. Ferdinánd királytól. A család először Győr vármegyében telepedett le, ahol Ásvány helységre nyert kir. adományt. Tagjai közül János (szül. 1748, tl828) Pozsony vármegyébe költözött. Sándor (1823) Éberhardon, János (1828) Pozsonyban lakott. (Borovszky. 684.). Nagy Iván ennél kevesebb adatot közöl. 77 A tagosításról szóló törvény a szétszórtan fekvő birtokrészek egyesítését szabályozta. 78Az úrbérrendezést előkészítő rendeletekről és törvényekről lásd: Plihál Katalin: Úrbéri térképek. In: Geodézia és Kartográfia, 1983/3. 195-201. (A továbbiakban: Plihál. 1983.) 79 Plihál. 1983.195-196. 80 „Geometria practica in usum geometrarum Regni Hungáriáé et provinciarum eidem adnexarum.” (Plihál. 1983.198. 81 Leltári száma: VIII. 3374. Tekintetes Nemes Pozsony Vármegyében helyheztetett Békéi Határnak térképe. 82 Seydl Károly a jelenlegi térkép alapján, ekkor Pozsony megye 1. mérnöke volt. 1838-ban készítette, szintén a gyűjteményünkben lévő Tores határának térképét. (Leltári száma: VIII. 3378.) Egy 1843-ban szintén a gyűjteményünkben lévő térképen a békéi határt mérte fel (Leltári száma: VIII. 3375.). 1853-ban és 1856-ban Doborgaz térképét készítette el. Az 1861-es megyei tisztújításkor Pozsony megye főmérnökeként említik. (Borovszky. 659.) 17
