Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Székelyhidy Iván: A magyar halászat múltja
Marázsaháló: fogási elvében és méretében teljes azonosságot mutat a méthálóval. Csak felszerelésükben térnek el egymástól. A hálót két karó közé feszítik ki, a léhés csúszó karikákkal csatlakozik a felínhez. A csúszókarikák közül minden ötödikethatodikat fixre szerelnek. Ennek előnye, hogyha nagyobb hal akad a hálóba, akkor az egész léhést nem tudja magára szedni. Eresztőháló: eredetileg a Balatonon használt állítószerszám, de több vidéken is ismert. A mét- és marázsahálótól annyiban különbözik, hogy ínslégből készült vékony alínnal van felszerelve, aminek az aljára nehezékeket raknak. A háló 50-80 m hosszú, és 2-3 m mélységű. A hálót lazán rakják ki.22 Kereső halászat Ebbe a halászati módba a kisebb eszközök tartoznak. Legfőbb ismérve, hogy a halász folyamatosan mozogva keresi a zsákmányt. Nagy vízterületet bejár, közben csónakról veti ki hálóját. A keresőhalászat legősibb eszközének tekintik a kecehálót. Ez Herman Ottó szerint a magyarság legősibb hálója. A kece egy kötéllel a csónakhoz van kötve. A halász a kecét a csónakból a vízbe ereszti, és lassan elindul. Ha hal kerül a hálóba és megérzi a bajt, megugrik, de már késő, a háló megfogja. A keresőhalászat eszközei a késő őszi hónapokban használhatók a legeredményesebben, amikor a halak már vermelnek. Fontos azonban, hogy a halászok feltétlenül ismerjék az akadóktól mentes jó vermelőhelyeket.23 Hosszúkece: mind fogási elve, mind felépítése hasonlóságot mutat a farkashálóval. Ahhoz hasonlóan a léhés két oldalát összevarrják, és így egy elkeskenyedő zsák alakú hálót kapnak. A hálót kecefakeretre szerelik. A kecefák aljára téglanehezéket, az alínra pedig ólomnehezéket szerelnek. Ezután a kecefák felső részére kötelet erősítenek, amelynek segítségével a hálót a kívánt mélységbe ereszthetik, illetve vontatni tudják. Csontoskece (kuszakece): a kuszakece hasonló vázra épül fel, mint a hosszúkece. Használata szabadabb mozgási lehetőséget nyújt. A háló szembősége 30-35 mm. A hosszúkecénél ismertetett súlyozáson kívül az alínra 7-9 db állati lábszárcsontot szerelnek. Ezek funkciója, hogy zörgésükkel a gödörben elfeküdt halat felriasszák. Ezáltal hatékonyabb a szerszám, mint a hosszúkece. Slepzsák: a ráchálóhoz hasonló, de nagyobb méretű eszköz. Átmérője 6-10 m, 30-35 kg ólomsúllyal nehezítve. A csónakkal keresztbe ereszkednek a folyón, miközben a háló alját kivetik úgy, hogy a háló csúcsa a két pányvakötéllel és az alín egyharmad részével a csónakban marad. A háló aljával sepertetik a mederfeneket, majd a pányvakötelet is kidobják a csónakból az ott maradt alínnal együtt. Ennek következtében a háló alja lezár, és így egy zsákba szorul a hal.24 Jég alatti halászat A téli halászatot jeges halászatnak vagy jég alatt való halászatnak szokták nevezni. A halász télen sem pihent, legfeljebb csak a nyáron használatos eszközöket pihentette, azokat, amiket a jeges vagy a jég alatti vízben nem tudott használni. Sok halász 22 Lajkó István-Tóth László: i. m. 149-151. 23 Ecsedi István: i. m. 70-71. 24 Lajkó István-Tóth László: i. m. 151-153. 118
