Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története
vármegye alispánja küldött vármegyei szabályrendeleteket. 44 Hertelendy Ferenc 45 főispán pedig 1908-ban régi gazdasági könyveket ajándékozott a múzeumnak. 46 Mezőgazdasági kutatóhelyekkel, társmúzeumokkal cserekapcsolat Kutatóhelyekkel és kulturális egyesületekkel is cserekapcsolatot tartott fenn a múzeum. 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia küldte meg jegyzékét, s felszólította a múzeumot, hogy a listában szereplő dokumentumokból válasszon. 47 1898. május 25-én a M. kir. Technológiai Múzeumnak köszönte meg az intézmény a kilátásba helyezett iratokat. 48 A Közgazdasági Társaság nyomtatványait is megkérték. 49 A földművelésügyi minisztériumtól pedig hivatalos kiadványai között minden évben megérkezett a tárgyévben működő fedeztetési állomásokon elhelyezett állami mének kimutatása. 50 1908. december 18-án a Földművelésügyi Minisztérium juttatta az intézmény könyvtárába a 150 kötetből álló „népkönyvtárat", melyet a Franklin Társulat szállított, s az intézmény leltári naplójába 295 K 26 fillérrel kellett bevételezni. 51 Egyéni adományozók (gazdák, tudományos élet szereplői) A dokumentumok alapgyűjteménye tehát részben a mezőgazdasági csarnok anyagának átvételéből, illetve a millenniumi kiállítók (köztük arisztokraták) ajándékozásából eredt, de később is ajánlottak fel kisebb gazdák, szakemberek különböző iratokat. 1899 augusztusában ifj. Erdélyi János Szelényesből két régi okiratot küldött. 52 1900. júniusában ajánlotta fel Szakály Sándor kunszentmártoni „szegény családos apa" kis jutalom reményében a szépapjától reámaradt 1769. áprilisi szerződést, miután „a napokban tudomásomra jött, hogy a múzeumban régiségek között régi iratok is bevétettnek". A múzeum azonban válaszában „tudatta vele, hogy pénzért nem vesz okmányokat". 53 1900-tól folyamatosan kapcsolatban állt a múzeum a szerepi Rácz Béla 54 gazdasági tudósítóval, akinek sok dokumentum- és tárgyadományt köszönhetett. Az aján44 MMgMA IX. 2051/1907. ikt. sz. 45 Hertelendy család (hertelendi és vindornyalaki). Eredetileg Zala megyei család. A fennmaradt oklevelek szerint 1524-ben Vindornya, vagy Pusztalaki pusztát bírták. Vas vármegyében a 14. században köztisztségeket viselő családnak Gasztonyban, Alsó-Mesteriben és Rátóton volt birtoka. III. Károly király 1718-ban új adománylevelet adott az ősi birtokra. A család torontáli ágát József alapította, aki 1779-ben a vármegye főjegyzője lett. II. Ignácz (1789-1856) cs. kir. kamarás, Torontál vármegye főispánja volt. 1874. január 19-én a király Hertelendy Józsefet (1833-1891), a nagykikindai törvényszék volt elnökét nevezte ki Torontál vármegye főispánjává, aki 18 évig a vármegye élén állt. A zalai ágból született Ferenc (1859) előbb Zala vármegyei főispán, majd 1906-1910 Temes vármegye főispánja, a főrendiház élethoszsziglan kinevezett tagja volt. (Borovszky) Az iratgyűjteményben Régi Múzeumi Anyagként (RMA) szerepel Hertelendy Józsefnek, mint a keszthelyi Festetics Tasziló-uradalom bérlőjének gazdasági ügyeire vonatkozóan néhány 1891-1895 közötti irata. (MMgMA III. 133/a-d.) 46 MMgMA IX. 215/1908. ikt. sz. 47 MMgMA IX. 29,19, 82, 95/1898. ikt. sz. 48 MMgMA IX. 719,721/1898. ikt. sz. 49 MMgMA IX. 266/1900, 290/1900. ikt. sz. 50 MMgMA IX. 535/1900. ikt. sz. 51 MMgMA IX. 1020/1908. 193/1923. FM. 107123. (VI. 2.-1908.) ikt. sz. 52 MMgMA IX. 707, 708/1899. ikt. sz. 5i MMgMA IX. 871/1900. (június 22.) ikt. sz. Az irat végül is bekerült, 1903 áprilisában Szakály Gyula adományozta a múzeumnak: „Kunszentmárton bírája és Tanácsa tanúsítja, hogy Hajdú György 34 póznákból álló helyi ugar földjeit 34 Rh. forintért eladta Bíró Jánosnak, 1769. ápr. 16. " (MMgMA III. 8272.) 54 Rácz Béla (1862-1944), paraszttudós, népművelő, polihisztor. Életrajzát 1. Új Magyar Életrajzi Lexikon, Főszerk. Markó László. Bp. 2002. (Továbbiakban: Új M. Életr. Lex.) V. köt. 517.
