Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben
szemű bab"), befőttek (olajbogyó, őszibarack, szilva, nyári barack, fehér cseresznye stb.), selyemgubók („üveg alatt"), „papírtartókban" magvak. A tárgyak leltározását és osztályozását már Máday Izidor is szükségesnek tartotta. Máday, mint a létrehozandó gazdasági múzeum 14 előkészítő bizottságának tagja, külföldi tanulmányútját követően, 1871-ben készített elaborátumában főként a berlini Gazdasági Múzeumot emelte ki, mint követendő példát. 15 A múzeumi nyilvántartás kezdeti időszakára utal az a két bélyegző, amelyeket az 53. és 54. folyószámok alatt vettek nyilvántartásba. Az egyik „ruggyanta stampiglia" felirata „Magy. Kir. Mezőgazdasági Múzeum. Könyvtára 1896." a másiké pedig: „A m. kir. mezőgazdasági múzeumnak ajándékul adta...". Az 1898. év bevételeit már havonként elkülönítették. A 179 tétel több mint kettőezer tárgyat jelent, de ezek sem mind műtárgyak. A gyűjtemény gyarapodását elsősorban az ajándékozások tették ki ebben az évben. Gazdasági könyveket adtak ajándékba a múzeumnak az Abaúj-Torna és Esztergom vármegyei főispánok, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), 16 a magyar és az osztrák földművelésügyi minisztérium (5., 35., 19-20., 92-93. folyószámok), történeti könyveket az MTA (9. tétel). A Sebes-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat 4 modellt ajándékozott, amelyek a védgát-szakítás befogását ábrázolták (4. f. sz.). Az ajándékot a reneszánsz épületben lévő vízépítészeti tárlatban helyezték el. A magánszemélyek közül Bálás Árpád könyveket, Nagyváthy Kálmán gazdasági könyvek mellett Nagyváthy János kéziratát, dohány zacskóját, papírnyomóját adta a múzeumnak (21-24., 107. f. sz.). Bálás Árpád az év folyamán a múzeumnak adományozott egy georgikoni aranyozott bronzérmet is (161. f. sz.). Kühne Ferenc méhészeti eszközök 70 darabból álló gyűjteményével gyarapította a múzeumot (115. f. sz.). Metternich hercegnő gr. Sándor Móricot ábrázoló festményt küldött, amely a reneszánsz épület „Eszterházy-traktusában" kapott helyet (11. f. sz.). Az ajándékozók közül kiemelt hely illeti meg a szakoktatási intézményeket. A Kassai Gazdasági Tanintézet modellt (73. f. sz.), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia ugyancsak modelleket, 17 a rimaszombati, adai, szentimrei, algyógyi földművesiskolák malommodelleket, zacskókban gabonamagvakat adtak át (74., 81., 94., 101., 106. f. sz.). Ugyancsak zacskókba gyűjtött magvakat adományozott a Bábolnai Ménesigazgatóság (109. f. sz.). További mintamagvak érkeztek a gazdasági akadémiáktól (Keszthely, Magyaróvár), a Kassai Gazdasági Tanintézettől, a jászberényi, rimaszombati, csákovai, kecskeméti földművesiskoláktól, a Bábolnai Ménesbirtokról (111-112., 116-120., 122., 125. f. sz.). Az OMGE a raktárak berendezését is segítette: egy 4 m hosszú, üvegfedeles szekrény, egy ugyancsak üvegfedeles, három ablakos fekete szekrény és további szekrények (tárlók?) mellett, az egyesülettől származott a „préselt gyógynövények üveggel rámában" gyűjteményi darab is (13., 15-18. f. sz.). Átadta a múzeumnak 14 Máday Izidor a bizottság tagjaként javasolta a fentebb említett, köztelekbeli pomológiai gyűjtemény beolvasztását a létesítendő új múzeum gyűjteményébe, de előtte e tárgyak szükséges leltározására hívta fel a figyelmet. Felismerte a világkiállítások anyagában rejlő lehetőséget a múzeumi gyűjtemény gyarapítására. Szólt a cserekapcsolatok fontosságáról is. In: Szabó L.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum i. m. 5-6. I5 „...annak anyagi forrásait és tagozódását." Uo. 5. 16 Egyedül az OMGE könyvadományánál nevezték meg pontosabban magát a kötetet: az OMGE történetét tartalmazta. A Gazdasági Egyesület közelebbről nem azonosított „kéziratokat" is adott a gyűjteménynek. 17 Emellett - sajnos részletesen fel nem tüntetett - „egyéb múzeumi tárgyakat" adományozott.
